Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Müller Róbert: Későrómai sírok Keszthely Zsidi útról
bárt. 10 A Zsidi úti sírok kivétel nélkül földsírok voltak, viseletük és mellékleteik azonban arra utalnak, hogy az ide temetettek nem a társadalom legszegényebb rétegéhez tartoztak." Koporsónak nem találtuk nyomát, valószínűleg lepellel borították a halottakat. A nyújtott helyzetben hátukra fektetett halottak karjainak helyzete azonban nem erősíti meg ezt a feltételezést. Mind a négy sírnál a medencére, vagy a mellkasra hajlították a karokat. Ennek a szokásnak az aránya a későrómai temetőkben 30—70 %-os, nem köthető etnikumhoz és általában a kereszténységgel hozzák kapcsolatba eltérj edését. 12 Külön kell szólnunk a 4. és 6. sírban megfigyelt karhelyzetről. Az intercisai és a Keszthely —dobogói temető hasonló sírjai alapján Ságíi K. ezt germán temetkezési rítusnak vélte. 13 Bona I. véleményével értünk egyet, aki ezekben a sírokban hullamerev állapotban eltemetett halottakat sejtett. 1 ' 1 A vázak helyzete kapcsán kell még megemlítenünk a 6. sír visszahajlított lábfejét. Hasonlót figyeltek meg az egyik lauriacumi sírnál, melynél ugyancsak szorosan együtt maradtak a lábcsontok, és ebből cipő viselésére következtettek. 1 "' A viseleti tárgyak és a mellékletek sírbahelyezési módjában sem találkoztunk olyan jelenséggel, ami ne lenne gyakori a többi pannóniai temetőben. Az öv és tartozékai többször kerültek a halott lábához. 16 A kerámia és üvegmellékletek helyét az 1., a 3. és a 6. sírban figyelhettük meg. A jobb könyök belső oldalára, ill. a jobb vállhoz tett kerámia vagy üveg nem általános, de környékünkön éppúgy előfordul, mint a provincia más temetőiben. 1 ' A 4. sírban legalább három karperec volt. Sági K. úgy vélte, hogy a több karperec viselete germán szokás, és a Keszthely környékére telepített germánok különösen a bal karon való viseletet részesítették előnyben. Ez azonban egész Pannoniára jellemző provinciáirómai szokás. 18 Mécsest a Keszthely környéki temetőkből csak a karmacsi 2. sírban találtak. így a mécses sírbatételének mellőzését is 10 A IV. század végén betelepített barbárok temetkezési szokásai közé sorolták a földsírokat Salamon, A.—Barkóczi, L.: Bestattungen von Csákvár aus dem Ende des 4. und dem Anfang des 5. Jahrhunderts. Alba Regia 11 (1971) 73. Ezt cáfolja B. Vágó, E.—Bóna, I. 144—145. 11 B. Vágó, E.— Bona, I. 144—145. Intercisában sem kizárólag a szegényes sírokra jellemző ez a temetkezési mód, hisz.' előkerült belőlük hagymafejes fibula, sőt aranyékszer is. 12 I. m. 157—1"?. Lányi, V. szerint sem volt rítushoz kötve a karok helyzete, és inkább a vélet.enen múlt, hogy hogyan került a sírba a halott (66.). a Sági K. 1954. 48. és Sági, K. I960. 242. A 4. sír az intercisai 5., a 6. sír a keszthely— dobogói 36. sír helyzetével rokon. Hasonló karhelyzet figyelhető meg pl. a ságvári 270. sírban (Sz. Burger, A. I960. 193. 67. kép) az intercisai 143., 1185., 1309., 1347. sírokban (B. Vágó, E.— Bona, I. 32., 124., 141., és 146. kép) és a zalaszentgrót—alsóaranyodi 3. sírban (Müller R. 42. 5. kép 2.). 14 B. Vágó, E.—Bóna, I. 161. i: 'Kloiber, As. 49. és IX. t. 2. 80/1951. sír. 1,1 Lányi, V. 18—19. kép; Müller R. 5. kép. Sz. Burger A. a zsidóság „taharo'' előírásával hozta kapcsolatba ezt a szokást (1966. 162.), amit Bona I. az intercisai teme_ tő anyaga alapján cáfolt (B. Vágó, E.— Bona, I. 165.). 15 A jobb vállhoz tett edénymelléklet pl. Badacsonytördemic 1. sír, Keszthely—Dobogó 9. és 21. sír (Sági, K. 1960. 17. 30., 41. kép), Zalaszentgrót—Alsóaranyod 31. sír (Müller R. 5. kép). A jobb könyök belső oldalán Keszthely—Dobogó 14., 30. sír, Karmacs 2. sír (Sági, K. 1980. 34., 50., 67. kép). További adatok Lányi, V. 96—98. és 14—15. kép. 1S Sági, K. 1960. 220., 234—235. Provinciáirómai szokásoknak tartja B. Vágó, E.—Bóna, I. 166. 119. j. Ld. még Lányi, V. 103., 106. és 22. kép.
