Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Müller Róbert: Későrómai sírok Keszthely Zsidi útról
rán a múlt század végén és századunk elején újabb sírokat értek el. Csák Árpád összesen 52 sír anyagát gyűjtötte össze. :; Az ö nyomán ismertetett hat sírt és szórványleleteket Kuzsinszky B/*, Csák Á. leltárkönyvének leírásai alapján másik 16 síregyüttest közölt a temetőből Sági K. r> Megállapításai szerint a IV. század közepére keltezhető temető szoros rokonságot mutat a többi Keszthely környéki IV. századi temetővel, és ezekben a sírokban is a IV. század közepén betelepített Rajna-vidéki germánok, burgondok és alemannok nyugodtak.'' Véleményünk szerint sírjaink jól beilleszthetők a többi pannóniai IV. századi temető közé. tehát nincs okunk feltételezni, hogy a Keszthely—Zsidi úti temetőbe burgondokat vagy alemannokat temettek. A hat sír közül ötnek a tájolását ismerjük. Ezek egy K—Ny-i kivételével É—D irányításúak. A K—Ny-i tájolás gyakori a későrómai temetőkben', az É— D-i sokkal ritkábban fordul elő. és általában vegyes tájolású temetőkben találkozunk ilyen sírokkal. 8 A sírok tájolásából azonban nem lehet etnikai következtetéseket levonni." Ugyanígy nem jelent minden földsír betelepített barningsr I. szerzett meg számára női sírokból származó karpereceket. Egy másik tudósításban (Arch. Ért. 6 (1886) 43.) arról adott hírt, hogy 1885. XI. 11-én a római urnatemető szomszédságában a cserszegi út mellett, az intézet földjén egy női sír földjében M. Aurelius érmét és a vázon egy bronz karperecet talált Deininger 1., amelyet átadott neki. Deininger nevének és a karperecnek az említése miatt Kuzsinszky B. úgy vélte, hogy ugyanarról a sírról szól mindkét levél (94—95), holott az egyik alkalommal több karperecről és bányászás során talált sírról, a másik sír esetében éremről és egyetlen karperecről volt szó. ami az intézeti földön került elő, és amely nyomán Lipp az egész táblát átkutatta eredmény nélkül. Meg kell jegyeznünk, hogy Lipp tévesen adta meg a sír helyét, mert az nem a Cserszegi, hanem a Zsidi út mellett kerülhetett csak elő. Mindkét út a Vásártérről indult, és egy darabon csaknem párhuzamosan futott. A Cserszegi út É-i, a Zsidi út EÉK-i irányba. A régi térképek szerint viszont a tanintézetnek csak a Zsidi úttól K-re voltak földjei (Genrgikon 175. Bp. 1972. 213. és 221. térképek). A Deiniger által a szántón leltárt sír tehát az 1978-as sírok közelében kerülhetett elő. A sírok előkerülési helyének meghatározása azért fontos, mert a fenti félreértések következtében jutott a MRT arra a megállapításra, hogy a Csák A. által összegyűjtött sírleletek az urnatemetőtől D-re kerültek elő (MRT. 95. 21 59. lh.), holott a csontvázas későrómai sírok valamennyien az urnatemetőtől É-ra helyezkedtek el, és egyetlen temetőhöz tartoztak. •Csák A. Zalavármegye, 1930. XII. 25. 4 Kuzsinszky B. 95—96. ~ J Sági, K. 1960. 196—202. A Kuzsinszky által leírt sírok mellett (A—F sírok) közölte az 1—16. sír anyagát is. Egyik leírásban sem szerepel az a sír, amelyről rövid tudósítást közölt a Keszthelyi Hírlap 1897. VII. 11-i száma. Ekkor egy férfisírt bolygattak meg, amelyből egy vaskést, egy bronzcsatot és 24 db II. Constantius érmét szerzett meg Csák A. r 'Sági, K. 1960. 242—256. ''Lányi, V. 59—64.; B. Vágó, E.—Bóna, I. 146.: Sági K. 1960. 220 szerint az őslakosság temetkezése. 8 Lányi, V. 63. a meghatározott tájolású sírok 3,6 %-a. Legnagyobb arányú a Budapest—Emese utcai temetőrészletben, ahol kilenc sír közül hét volt ilyen (i. m. 60. 3. kép). :> Sági K. 1954. 94—95. az Alföldről betelepített szarmaták temetkezésének vélte az É—D tájolású sírokat. A keszthelyi sírok is bizonyítják, hogy a tájolás nem alkalmas az ethnikum meghatározására. Ld. B. Vágó, E.— Bona, I. 181. 1960-as dolgozatában még azt írta Sági, hogy a Csák-féle sírok tájolása nem ismert, az MRT szerint Ny—K tájolásúak voltak. Csák cikkében (Zalavármegye 1930. XII. 25.) viszont az áll, hogy a sírok szinte kivétel nélkül É—D tájolásúak voltak, tehát megegyeznek az 1978-ban feltárt sírok irányításával.
