Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Müller Róbert: Későrómai sírok Keszthely Zsidi útról

dálódott vas fejrészt ezüstlemezbe foglalták és sodrott ezüsthuzallal keretezték. Itt is megtalálható a karika és a fej találkozásánál a két-két fel forrasztott gömb (79.198.6.; 3. kép 5.); 4. Bronz lemezkarperec a bal alkaron. A keskeny szalag­ból készített karperecet sűrűn beütögetett x-ekkel díszítették. Két végét egy rovátkolt lemezke felforrasztásával fogták össze (79.198.8.; 3. kép 6.); 6. A sír D-i végében vastárgy. Eredetileg 28 cm hosszú, kör keresztmetszetű, egyik vé­ge felé egyenletesen hegyesedő tárgy (79.198.10.: 3. kép 7.). 5. sír. (1. kép). A 3. és 4. sír között elhelyezkedő sírból csak a sírgödör szé­lét figyelhettük meg az árok falában. A megközelítően É—D tájolású, sekély mélységű sírban (sírm.: 56 cm), a kidobott földből gyűjtött csontok alapján egy gyermek nyugodott. Mellékleteket nem találtunk. 6. sír. (1. kép). A 4. sírtól D-re, 3 m-re elhelyezkedő K—Ny tájolású sír­ban egy fiú nyugodott. Csak a koponyatető nyúlt be az árokba, így a váz boly­gatatlan maradt. Sírm.: 100 cm. A sírgödör foltját nem lehetett megfigyelni. A nyújtott helyzetű, háton fekvő váz jobb karját derékszögben behajlították, kéz a gerincoszlop tövénél. A bal kart erőteljesen felhúzták, kézcsontok az áll­kapocs előtt. A bal lábfej visszafordulva került elő. Vázhossz: 120 cm. Mellék­letek: 1. Szájjal lefelé fordítva a sírba helyezett üvegpohár összeállítható töre­dékei a jobb vállnál. Halványzöld színű, széles szájú, horpaszfalú, talpgyű­rűs pohár. M: 8.1 cm: Szá: 8.6 cm: Fá: 4,5 cm (79.199.1.; 3. kép 8.); 2. Erősen korrodált csatfibula vasból a jobb kulccsonttól Ny-ra. A nyitott karika végeit visszagörbítették, a tű egyenletesen hegyesedő. A vassók nagyobb foltokban textilmaradványokat konzerváltak (79.199.2.: 3. kép 9.); 3a. Ár-szerű vastárgy erősen korrodált állapotban a jobb lábszár külső oldalán. Sírban mért hosszú­sága 13 cm. A négyszög keresztmetszetű eszköz mindkét vége felé hegyesedik (79.199.3.; 3. kép 10.); 3b. Az előző tárgy mellett erősen korrodált, töredékes vastű. Sírban mért hossza 6 cm (79.199.4.; 3. kép 11.); 3c. Az előző tárgyakkal együtt erősen korrodált vaskés. Az eredetileg mintegy 13 cm hosszú, nyéltüs­kés, egyélű kés éle enyhén, háta erősebben görbült (79.199.5.; 3. kép 12.); 4. Bronzcsat a jobb lábfej külső oldalán. Helyzete alapján a 3a—3c. mellékletek a lábhoz tett szíjon lóghattak. A vese alakú csatkarikából hiányzik a pecek. A csipkézett szélű, sugaras díszű kettős szíjbefogó lemez törött (79.199.6.; 3. kép 13.). A Zsidi úti temetkezések egy régóta ismert, nagyobb kiterjedésű temető­höz tartoznak. A mai Vásártér és az attól É-ra lévő terület elnevezése koráb­ban Csóré gödör, vagy Murvás volt. A múlt század második felében sóderbá­nyászás során előbb kelta és koracsászárkori urnasírokat, majd a bányaterület É felé történt kitérjeszkedésévei későrómai csontvázas sírokat bolygattak meg. Ekkoriban került elő az első csontvázas sír a Csóré gödörtől É-ra, a tanintézet földjén, tehát valahol az általunk feltárt sírok közelében.- A bányászás so­A szűkszavú, pontatlan tudósítások miatt elég nehéz a sírok előkerülési helyének meghatározása. Az első adatot Lipp Vilmos közölte. Eszerint a Cserszegre vezető út mellett korarómai urnasírokat találtak (Keszthelyi sírmezők. Bp. 1884. 4.). Ku­zsinszky B. (95.) és nyomában a régészeti toporgráfia (MRT 95. 21/59 lh.), szerint a Vásártér É-i végéhez csatlakozó szántóföldön kerültek elő ezek. Ennek ellent­mond, hogy az urnákat Lipp szerint 2—2,5 m mélyre ásták, így nem valószínű hogy szántás során ráakadhattak volna. Egyébként is egy későbbi levelében (Arch. Ért. 6 (1886) 353.) azt írja, hogy a Csóré gödör bányászása során korábban csak ur­nasírokat találtak, újabban pedig későrómai csontvázas sírok kerültek elő. Dei-

Next

/
Thumbnails
Contents