Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Gyimesi Endre: Vázlat Kamondy László írói pályájáról

Szerencsére ez a kiábrándultság Kamondynál nem vezet el odáig, hogy hátat fordítson az írói pályának, bár novelláival ezután ritkábban találkozunk a folyóiratok hasábjain. Az elkötelezettség megkérdőjelezését visszautasítja,

20 de érdeklődése fokozatosan a politikától mindinkább az élet morális problémái felé fordul. A néger pilóta című elbeszélést még a kiábrándultság ihleti. (A második világháború idején egyik falu lakossága agyonver egy néger ejtőernyőst,'1

) később azonban már líraibb, oldottabb témák jelzik a válságból való — időleges — kilábolást.

22 Apostolok utóda A Fegyencek szabadságon című elbeszélés után tehát fordulat áll be Kamondy munkásságában. Az eddig, főként társadalmi-politikai töltésű írásokkal jelentkező szerző műveiben felerősödik az etikai érdeklődés. A filozófiát és a politikát háttérbe szorítja a pszichológia. Írásait továbbra is fokozott érdeklődés kíséri —, s már elismert, beérkezett novellistaként kezeli a kritika. Ekkoriban veszi fel az irodalomban valóban nem túl előnyös Tóth név helyett a Kamondy Tóth, s végül a Kamondy László nevet. (A Kamondy név családi eredetű, az író anyai dédanyját hívták Kamondy Erzsébetnek). Egyetértek Márkus Béla találó megállapításával, mely szerint a mélyen vallásos dédnagymama nevének felvétele abban az időben vállalás volt, de egyben fintor is a vallási előítéletekre.

23 Érdekes —, s talán nem is véletlen —, hogy első Kamondy néven megjelent kötete, az Apostolok utóda is vallási tárgyú.

2

'

1 Műfaja Kamondytól eddig szokatlan: kisregény. A vallás iránti érdeklődés nem új keletű Kamondynál. Az ötvenes években állandó figyelemmel kísérte az egyház és az állam kapcsolatát.

20 Megfigyeléseit saját közvetlen környezetéből is meríthette, hiszen két pap is volt a családban.

26 Az Apostolok utóda megjelenése élénk visszhangot kelt. A témaválasztást — a dogmák és vele szemben a racionális meggyőződés konfliktusát — szinte valamennyi kritikus újszerűnek, s egyben szükségesnek is tartja. Az ábrázolás mikéntjével, a főszereplő, személyének megválasztásával, s főként a mű mondanivalójával kapcsolatban azonban erősen megoszlanak a vélemények.

27 Sőt, 20 Lengyel Péter kérdésére (Látogatóban, i. m. 397. p.) így válaszol: „Nemcsak eddigi írásaimban és megnyilatkozásaimban, de keserves vagy tehetetlen hallgatásomban — írói válságaimban — is annak érzem magam." 21 Szabad Hazánk, 1957. 10. szám. 22 Pl. : Az örökbefogadott (Élet és irodalom, 1957. 23. szám) vagy a Szélcsend (1958. 2. sz. Szabad Hazánk). 23 Márkus Béla: i. m. 25. p. 2

'' Az Apostolok utódát először a Kortárs közölte folytatásokban, (Kortárs, 1960. 7—9. sz.), utána jelent meg önálló kötetben. 2-' A Tisztelet a kivételnek című kéziratban maradt művének két fejezete is. (Támasz és talpkő, illetve a Kettős könyvelés) e kapcsolat paradoxonjaival foglalkozik. 2,1 Erről bővebben szól Márkus Béla: i. m. 25. p. 27

Pl.: Jovánovics Miklós (Élet és irodalom, 1961. 9. sz. 6. p.) és Tóth Dezső (Életünk — regényeink. Bp. Szépirod. K. 1963. 152—159. p.) elítéli, Rónay György (Vigília, 1961. júl. 430—432. p.); Béládi Miklós (Üj Írás, 1961. 372—373.) és Kaposi Márton (Tiszatáj, 1961. júl. 6. sz. 11. p.) elismerően szól róla.