Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Gyimesi Endre: Vázlat Kamondy László írói pályájáról
a mű kapcsán marxista kritikusok szállnak vitába egymással. 28 Kamondy a következőképpen szól témaválasztásáról: ..Az Apostolok utóda mondanivalója és végkicsengése nem lehet egyértelmű — a hajnal és a szürkület sem az — mert sokan szidták és méltányolták a marxista kritikusok közül, és a Vigilia is elismerően szólt róla. Nem titkolom; a dogmák szorításában élő becsületes embereken — képességem szerint szívesen segítek a jövőben is, akkor is ha mélyen vallásosak, vagy papok, akkor is, ha ..istentelenek". Emberségem (melyet a katolicizmus és marxizmus morálja formált) egyszerre tiltakozik a humanizmus olyan értelmezése ellen, mely a szenvedőkön és „bélyegeseken" való segítés mérétkét az ember származásához, fajához köti, vagy világnézeti hovatartozástól teszi függővé".9 A regény fő motívuma az egyházi morállal való birkózás, de emögött mindig ott húzódik a korszak aktuális általános problémája: a mindenféle dogmatizmussal való szembenállás. A főhős, az apostolok utóda: Zoltán, fiatal pap. Beleszeret bátyja tüdőbeteg feleségébe, Erzsébetbe. Az asszony gyakorló katolikus, férje hitetlen. Erzsébet — bár betegsége miatt nem szabadna •— terhes lesz. A férj, hogy felesége egészségét megvédje, orvosi tanácsra ellenzi, megszakíttatná a terhességet. Erzsébet, mivel hívő, s méginkább mert mindenképpen gyermeket akar, az egyház dogmáit hívja segítségül célja igazolásához. A férj Zoltánhoz fordul, ő azonban jobb belátása ellenére — kénytelen ragaszkodni az egyház álláspontjához. A szülés tragédiába torkollik; Erzsébet nem sokkal a gyermek világra hozatala után meghal. Az események Zoltánt súlyos lelkiismereti válságba sodorják, s éppen abban a hitében inog meg, ami miatt a papi hivatást válalta: az egyház, a papok emberséges, egyének életéhez is alkalmazkodó, megértő, irányító szerepében csalódik. De ,.. . . ez időtől tovább is lelkiismeretesen ellátta tisztét: keresztelt, esketett, temetett"™ — munkájából azonban hiányzik a lelkesedés, csak hivatalnokszerűen végzi teendőit. A mű tanulságként azt sugallja, hogy társadalmunkban olyan törvény nem használható, amelyet nem lehet egyeztetni az egyének sorsának sajátos problémáival. 31 A kisregény ellenzői elsősorban azt vetik Kamondy szemére, hogy nem foglal egyértelműen állást, s nem Zoltán és bátyja (tehát a vallás és a szocialista világnézet) közti ellentétet helyezi a cselekmény középpontjába. Nem rendez látványos világnézeti vitát. Ennél —, mint az imént idézett interjúból is kitűnik — sokkal lelkiismeretesebb író. Zoltán felelőssége mellett felveti a bátyjáét aki —, s ezt Kamondy érezteti — szintén vétkesnek érzi magát a történtekért. 32 A kisregényre a Kamondynál megszokott puritánság, a nagy artisztikus szigor és a nem mindennapi ábrázoló erő jellemző. Karakterformáló ereje itt elsősorban a mellókfigurák megrajzolásában kiváló. Erzsébet, Kóci, az öreg esperes és a házvezetőnő figurája néhány vázlatszerű vonással is tökéletes. 28 B. Nagy László és Béládi Miklós vitája Kamondy könnyebb ellenállásáról. 29 Lengyel Péternek adott nyilatkozata. Látogatóban, i. m. 400. p. 30 A mű utolsó mondata ez. " Ugyanerre az álláspontra jut Kabdebó Lóránt (Tiszatáj, 21. évf. 5. szám. 1967. máj. 493—498. p.), aki tanulmányában érintőlegesen szintén foglalkozik az Apostolok utóda problematikájával. 32 Ennek részletes kifejtésére vállalkozik Rónay György (Vigilia, 1961. júl. 430—432. p.)
