Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)

Petánovics Katalin: A gyermek élete egy summás faluban

PETÁNOVICS KATALIN: A GYERMEK ÉLETE EGY SUMMÁS FALUBAN A Nemzetközi Gyermekév alkalmából a Néprajzi Múzeum ankétot rendezett a „Gyermek a régi magyar faluban"' címmel. Az ankétra készülve írtam meg ezt a dolgozatot azokról a gyerekekről, akik a legszegényebb paraszti sorban születtek és nevelkedtek. Az elmúlt években sokat foglalkoztam egy kis zalai faluval, Vállussal.

1 Ha ma valaki végigmegy a dombra meredeken kapaszkodó falu egyetlen utcáján, festői környezetben megbújó, csinos kis települést talál, ahol már semmi de semmi nem árulkodik a hajdani zsellérek utódairól, a summásokról, s nehéz sorsukról. Azok az emberek, akik még átélték az évenként megújuló munkába vándorlást, és a szegény gyerekek sorsát, mind idősek, s legtöbbjük a temetőben nyugszik már. Elsősorban róluk, az ő gyermekéveikről szeretnék igaz képet rajzolni, és csak annyira nyúlok vissza a múlt század végére, amennyire módot adnak rá szüleiktől örökölt emlékeik. Szeretném sorsukat összehasonlítani azoknak a paraszt gyerekeknek a sorsával, akiknek nem kellet apjukat, s apjuk munkaerejét nélkülözniük évente hat hónapon át.

2 A falut a 18. század második felében telepítette Festetics Kristóf, a környék földesura. E történeti múlt gyermekeiről csak annyit tudok, amennyit az anyakönyvek elárulnak. Ez pedig nem más, mint a kornak megfelelő, meglehetősen szomorú statisztika. 1790—1880-ig évente átlagosan 17 gyermek szü1

A faluról néprajzi monográfiát írtam, melynek a tárgyi anyagot tárgyaló része megjelenés alatt áll. Sokat foglalkoztam a gyerekekkel, s az emlékezések alapján képet alkothattam a summás- és földes-gyerekek sorsáról. 2 A néprajzi szakirodalom számos helyen foglalkozik különböző szempontok szerint a parasztgyerekek életével általában. Ezek közül is kiemelkedik alaposságával, szinte minden lényeges szempontra kiterjedő figyelmével Kresz Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban (In: Néprajzi Tanulmányok. Szerk.: Ortutay Gyula) Bp. 1949. c. dolgozata, ö az addig megjelent e témakörbe vágó bibliográfiát közli, így az ismételt közléstől eltekintek, és csak a témát érintőket említem. — A felszabadulás utáni évtizedekben felmerült az az igény is, hogy a gyerekekre bízott munkát, annak jellegét, a munkábaállítás idejét kellene vizsgálni történelmi változásaiban a parasztság különböző rétegeinél. L. erre vonatkozóan Németh Imre: A felnőttéválás rítusai a Kisalföldön. Arrabona, 1966. 246. o.