Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 16. (Zalaegerszeg, 1981)
Halász Imre: A megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben
A táblázatban szereplő 104 iskola közül négyosztályos 2 (Nagykanizsa, Keszthely) háromosztályos 1 (Lenti) kétosztályos 23 egy osztályos 61 nincs adat 17 iskoláról. A megnevezett tanítók közül. 33 végzett 59 nem végzett, 15-ről nincs adat. Összesen: 107 tanító (3 iskolánál nem tüntették fel a tanító nevét). A segédtanítók közül 1 végzett 30 nem végzett 8-ról nincs adat Összesen: 39. 10 758 iskolaköteles gyerek közül 5948 jár iskolába, (a tanulók 55 %-a). A felsorolt, iskolával nem rendelkező települések száma: 242. A statisztikai adatok láttán joggal merül fel a kérdés: mi az oka annak, hogy az iskolaköteles gyermekeknek 55 %-a járt iskolába? Kétségkívül nagy szerepet játszott ebben, hogy az iskolakötelesek száma az iskolától távolabb eső településeken magas volt. Télen a hó és a zord időjárás tartotta otthon a tanulókat, tavasztól őszig pedig a munka. Az alsópáhoki tanító azért panaszkodott, mert „November közepéig alig lehet az oskolába behúzni és már tavasz kezdetén nagyobbadán zsiba őrzésére, marha legeltetésére, ételhordásra, használtatnak, s elszélednek, minden intés, sürgölés ellenére. A fiók egyházakból, ahol oskola nincs télen a rossz idő miatt kevesen és ritkán jelennek meg". A zalaszentgyörgyi plébános azt jelentette, hogy esőzés és olvadás után a folyó másik partján fekvő két faluból (Kávásról és Zalacsébről) a megáradt Zalán nem tudnak"; átkelni a gyerekek. 3 Esetleges továbbtanulásra csak a két középiskolával rendelkező mezőváros, Nagykanizsa- és Keszthely diákjai gondolhattak. A továbbtanulás kérdése meg sem fordulhatott a községi iskolák tanulóinak fejében, akiket •— főleg a lányokat — az írás-olvasás elemeinek elsajátítása után kivettek az iskolából és a család felnőtt tagjaihoz hasonlóan vagy kenyérkeresőkké váltak (az idősebbek), vagy a ház körüli munkák elvégzése lett a feladatuk. A tanulólétszám alacsony, a tanítók 36 százalékának van tanítói végzettsége. A „táblás jegyzékekben" az iskolaépületekről a következők találhatók: az alsólendvai plébános egy 1848-ban épült „pompás oskolaházat" említ jelenté3 OL. D. 93. 13.
