Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete - Zalai Gyűjtemény 15. (Zalaegerszeg, 1980)

6. A büntetőeljárás tervezete és harc a tervezet körül

a tanúk kiegészítésére; egyúttal védőválasztásra szólítja fel a vádlottat, aki mellé — ha e választási joggal nem él •— az ítélőszék útján hivatalból rendeltet ki védőt, mégpedig vagy a törvényhatóság valamelyik — a feltörvényszék előtt büntetőjogból vizsgát tett — gyakorló ügyvédjének, vagy az e feladat vállalására köteles törvényhatósági ügyésznek személyében. A védő átnézhet, sőt az ítélőszéktől másolatban kikérhet valamennyi irományt. A tárgyalás előtt 2 nappal a vádlottal közlendő az ítélőszék bíráinak jegyzéke; ezek közül a vádlott a négy főbenjáró esetben 15-öt, máskor 3-at indokolás nélkül, rajtuk kívül pedig bizonyított indoklással mindazokat visszavetheti, akiknek elutasítására a bűnvizsgálószéknél felsorolt esetekben jogosult. Ugyanezen okokból a közvádló is minősülhet eljárásképtelennek, az ő visszavetésére azonban a vádlottnak nincs joga, a tényt csupán jelezheti az ítélőszék előtt, amely indokolt esetben a törvényhatóság alügyészét lépteti közvádlóvá elő. Az elnök visszavetésére a vádlott nem illetékes, de egész törvényszék is csupán akkor vethető vissza, ha a kizáró indokok oly sok tagjára vonatkoznak, hogy az ítélkezés lehetetlenné válik. Több vádlott előzetes megegyezéssel, kollektive is gyakorolhatja a visszavetés jogát. A közvádló ezzel az eszközzel csak indoklás mellett és 3 nappal a perfelvétel előtt élhet. A visszavetés felett általában az eljáró ítélőszék dönt, de meghatározott esetekben a felek visszavetéseit saját véleményével együtt köteles állásfoglalás végett a feljebbviteli törvényszék elé terjeszteni. Polgári keresettel fellépő sértettet pusztán akkor illeti a visszavetés joga, ha az eljárás az ő panaszára történt. A tervezet részletekbe menően szabályozza a tárgyalás lefolytatásának menetét. Az ítélőszék tárgyalásai — az ítélet meghozását kivéve — nyilvánosak; szeméremsértő esetekben a közvádló javaslatára zárttá változtatható, de a bejegyzett ügyvédek, továbbá elnöki engedéllyel a sértett és a vádlott 3—3 hozzátartozója az ilyen tárgyaláson is résztvehetnek. Megkezdett eljárás vagylagosan a vádlottnak, védőjének, a személyesen kihallgatni szükséges tanúnak betegsége miatt, hamis tanúzás kiderülése, a vádra vagy védelemre nyomós ok felmerülése esetén napolható el, illetőleg, ha ezt a résztvevők pihenése kívánja. A beidézett tanú távolmaradása, vallomásának vagy az eskütételnek megtagadása miatt előírt pénzbüntetéssel vagy fogsággal és költségtérítéssel sújtható, illetőleg ha csak a felek és az ítélőszék közmegegyezéssel nem állnak el kihallgatásától, meg nem jelenése esetén haladéktalanul berendelendő. A tárgyalás menetét zavaró hallgató kivezetéssel vagy rabsággal büntetendő, amely a bíró megfenyegetése esetén egy hó is lehet ; ha bíró követ el rendbontást, három hóra felfüggesztendő hivatalából. A tárgyalás elején az ítélőszék jegyzője felolvassa, majd élőszóval ismerteti a vádiratot, a közvádló kifejti és bizonyítja a tárgyat, azután az általa megadott rendben — a terhelőkön kezdve — a tanúk egyenkénti behívása és kihallgatása és a vádlottal szembesítése következik. A vádlott a bíróság vagy a közvádló által feltett kérdésekre adandó választ kivéve, mindent megbeszélhet védőjével, kérdéseket intézhet a tanúkhoz, és előadhatja azok személyével vagy vallomásával kapcsolatos észrevételeit. Mivel az elnök feladata a vád bizonyítását és a vádlott mentségét szolgáló valamennyi tény felderítéséről gondoskodni, az igazság tisztázása végett a bíróság minden tagja szabadon és közvetlenül kérdezhet vádlottat és tanúkat egyaránt, a sértett viszont csak az elnök útján teheti ezt,