Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete - Zalai Gyűjtemény 15. (Zalaegerszeg, 1980)

6. A büntetőeljárás tervezete és harc a tervezet körül

hoz előírt feltételekkel bíró személyek közül, akik a békebírósághoz megkívánt tulajdonságok mellett adójuk lerovása után legalább évi 400 forint tiszta jövedelmet képesek felmutatni. Esztendőnként 100 személyre húznak sorsot, és a perbefogás gyakorlására minden második hónapban 22-öt rendelnek ki közülük. A tervezet tehát a perbefogóbíró képességet már cenzushoz — sőt meglehetősen magashoz — kötötte, következésképpen — az elenyésző számú kivételt nem tekintve — gyakorlatilag szinte a jobbágyság egészét elzárta attól a lehetőségtől, hogy bekerüljön a perbefogószék tagjai közé. Ha e szék — amelynek tagjai nem vethetők vissza — a perbefogás ellen dönt, a vádlott ugyanazon ügyben újólag nem vonható vizsgálat alá. A perbefogást a szék a közvádló keresetére hivatkozva a vád megjelölésével, a cselekmény leírásával és a vonatkozó törvénycikk idézésével minden esetben elrendeli, ha a tett elkövetése biztos, illetőleg nagyonis valószínű, ha a vádlott beismerő vallomást tett, ha rajtakapták a cselekményen, ha súlyos gyanú szól ellene és nincs felmentő körülmény. Szökés gyanúja esetén, ha nincs kellő biztosíték ellene, elzárási parancs adandó ki. A közvádló ezek után 3 napon belül beadja vádlevelét a szakértők és tanúk névjegyzékével együtt a negyedik, pontosabban — mivel az előző három csak eljárási fórumnak tekintendő — a tulajdonképpeni büntető fórum : az ítélőszék elnökének, miután a perbefogószék az ítélkezésben nem vehet részt. Az ítélőszék szerepét a diétái mentelmi jogot érintő kérdésekben a királyi tábla, a szentkorona ügyészének hatáskörét illetőkben pedig a királyi tábla és — anyagi vonatkozásaik miatt — a váltófeltörvényszék együttes ülése tölti be; az ítélethez náluk 19 bíró jelenléte elegendő. Valamennyi egyéb ügyben mind a megyékben- kerületekben, mind a városokban 13 tagú elsőbírósági törvényszék ítélkezik, amelynek már 7 tagja részvételével hozott döntése is érvényes. Elnöke a megyékben a másodalispán, kerületekben a helyettes főkapitány; ülnökeit, akiknek száma nem lehet 30-nál kevesebb, és közülük az első 6 fizetés mellett a törvényszék helyén köteles lakni, a másik 6-ot pedig napidíjjal, háromhavonként és névsor szerint az elnök rendeli be bíráskodásra, a főispán •— illetőleg főkapitány — jelölése alapján a közgyűlés választja 6 évre meg, mégpedig ,,polgár állapotrai tekintet nélkül" ugyan, de a békebírósághoz, ezen belül is a perbefogószék tagságához szükséges feltételekkel rendelkező „törvénytudók" közül. Egyébként a bűnvizsgálószék tagjai ugyancsak az így választottak sorából kerülnek ki, de senkisem lehet egyidejűleg bűn vizsgáló- és ítélőszék tagja. A jobbágyok közt természetesen nem találhatók olyanok, akik „törvénytudók" lennének, így ők anélkül, hogy ezt Zsedényiék tervezete kimondaná, az ítélkező hatalomból továbbra is kirekesztve maradnak. Városokban hasonlóan, de azzal a különbséggel történik az ítélőszék alakítása, hogy elnöki tisztét a főbíró vagy a polgármester látja el, ülnökeit pedig a békebírák választására hivatott képviselőtestület önmaga kebeléből — bár polgári állásra való tekintet nélkül -— jelöli ki. Az ítélőszék bármely típusa törvénykezési szünet nélkül, szükség esetén naponta is, ülésezni köteles. Az ítélőszék elnöke idézés formájában kitűzi a tárgyalást, amely 15 napnál hamarabb és 30 — bizonyos esetekben 60 — napnál később nem kezdődhet meg; a vádlevél egyik példányát a közvádló, másikat a vádlott kezére szolgáltatja, akik mindketten kötelesek 3 napon belül javaslatot tenni a szakértők és