Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete - Zalai Gyűjtemény 15. (Zalaegerszeg, 1980)

6. A büntetőeljárás tervezete és harc a tervezet körül

adott paranccsal és — a békebíráknak engedett alkalmakon kívül — csupán akkor szabad, ha kihallgatásakor erős gyanút kelt, vagy ha másképpen nem hallgatható azonnal ki. Házkutatás a letartóztatási parancs kiadása előtt nem foganatosítható. Megbilincselni csak különösen veszedelmes vádlottat és szökési kísérlettel gyanúsíthatót lehet. Elzárási parancsnak egy évnél kisebb büntetéssel sújtható tett esetén mindössze kóbor vagy szökevény vádlottat illetően van helye, és akkor, ha fennáll a gyanú, hogy tette eltussolására másokkal beszél öszsze, mert egyébként ily parancsra csupán a tett bizonyossága, szökés veszélye, illetőleg 5 évnél hosszabb fogságot érdemlő bűncselekmény esetén kerülhet sor. A fogoly a bíró engedélyével és jelenlétében fogadhat orvos-, pap- és rokonlátogatót, de ez megtiltható, ha a vizsgálat menetét károsan befolyásolja. Az elzárás ellen a letartóztatott fellebbezhet, de ez nem szünteti meg az elzárást. A vádlott vallomása szószerint, megesketett tolmács vagy tolmácsok közreműködésével mind anyanyelvén, mind magyar fordításban jegyzőkönyvezendő; saját kívánságára minden lapot elláthat aláírásával, és hitelesítéskor a saját anyanyelvét értő személy bevonását is igényelheti. Kikérdezésekor el kell oszlatni az ellentmondásokat, a vádlottnak pedig az ellene szóló tények összességének ismertetésével alkalmat kell adni a tökéletes védekezésre. Ígéret, fenyegetés vagy erőszak a vallatásnál tilos, de a vádlott arra figyelmeztetendő, hogy vallomásra nem köteles ugyan, megtagadása által azonban az ellene szóló gyanút erősítő pontok maradnak tisztázatlanok. Oly közvetlen kérdéseket, amelyeknek a vallomásból kellene kiderülniük, csak akkor szabad feltenni, ha a kihallgatás e részben nem vezet eredményre. A sértett fél a közvádlónak vagy a vizsgálat alatt a bűnvizsgáló bírónak nyújthatja be keresetét. Ez utóbbi a vizsgálat előrehaladásáról legalább kétnaponként tájékoztatja a közvádlót, majd az összes ismeretforrások kimerítése után jegyzőkönyvezett formában a lezárt vizsgálat eredményét megküldi a közvádlónak, a vádlottat pedig tájékoztatja, hogy a perbefogás eldöntése előtt, annak elhalasztása érdekében írásos védelmet nyújthat be. A 4 kiemelt, tehát olyan főbenjáró ügyben, amikor vagylagosan az uralkodó, bizonyos felségjog, az ország, a törvényhozói védettség a sérelem alanya, illetőleg tárgya, a békebíróság jelentését a szentkorona ügyvédje véleményezi, a vizsgálatot pedig mindezek alapján a nádor rendeli el, és utasítására a királyi tábla által kijelölt ítélőmester hajtja egyik ülnökével végre. A közvádló, illetőleg a korona ügyésze a kapott irományok alapján 6 napon belül értesíti a harmadik bírói fórumnak: a perbefogószéknek az elnökét, hogy perbefogást vagy a vád megszüntetését javasolja-e, majd maga a perbefogószék foglal e kérdésben legközelebbi zárt ülésen az iratok felolvasása után állást. A perbefogószék funkcióját az országgyűlési mentelmi ügyben maga a diéta, a szentkorona ügyészéhez tartozó másik három kérdéskörben a királyi udvari főtörvényszék : a királyi tábla sorshúzással kijelölt 13 ülnöke gyakorolja a rangidős elnöklete alatt. Minden más esetben az illető törvényhatóság 13—-24 tagú perbefogószéke illetékes. Ennek tagjait a megyék közgyűlései, illetőleg a városok békebíró-képviselőtestületének ülései sorsolással, és egy évre szóló érvénnyel jelölik ki egyrészt azon köztisztviselők, nem-falusi oktatók, ügyvédek, tanárok, akadémikusok, orvosok és mérnökök, másrészt megyékben „polgári állapotrai tekintet nélkül" „mindazon megyebeli egyének", városokban pedig a képviselőtestületi tagság-