Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)

IV. A római temető értékelése

A RÓMAI TEMETŐ ÉRTÉKELÉSE 1. A temetkezési szokás. A Magyarszerdahely—Homoki dűlőben végzett feltárásunk során 34 római kori sírt találtunk. A sírok kivétel nélkül egyszerű földsírok voltak, egyetlen egy esetben sem találtunk kőből, vagy téglából kialakított sírgödröt. Csontvázas temetkezéssel egy esetben találkoztunk (25. sír), míg a többi hamvasztásos volt. A hamvasztásos síroknál megkülönböztethetünk: 10 urnasírt (1, 20. 34, 41, 42, 43, 46, 47, 48, 51. sírok); 5 olyan urnasírt, amelynél az urnát fedővel látták el (33, 36, 44, 50, 56. sírok); 13 szórthamvas sírt (3, 16, 23, 29, 38, 39, 40, 53, 55, 57, 58, 60, 62. sírok); 2 szórthamvas sírt, ezeknél a csontszilánkokat kupacban találtuk (45, 61. sírok); 2 sírt, amelyekben nem találtunk kalcinált csontszilánkot, viszont tartalmaztak máglyáról lekerült, másodlagosan átégett mellékleteket (54, 59. sírok); és végül egy sírnál (49. sír) bizonytalan volt a kalcinált csontszilánkok elhelyezési módja. Az urnasírok közül két sírban fordult elő 2—2 urna (36, 41. sírok). Mindegyik urnasírnál a máglyáról összegyűjtött mellékletek töredékeivel együtt néhány kalcinált csontszilánk is került a sírgödör aljára. összegezve a sírok típusait, az egy csontvázas temetkezésen kívül a sírok megközelítőleg 50"/o-a urnasíros, másik 50%-a szórthamvas ritusu volt. A sírok formája öt esetben szabályos, lekerített sarkú téglalap (36, 38, 39, 41, 45. sírok), míg egynél csak valószínűsíthetjük a téglalap formát (57. sír). Szabályos köralakú formát 12 sírnál találtunk (16, 33, 34, 40, 42,. 43, 44, 47, 48, 51, 53, 56. sírok) és még 2 sír rendelkezhetett köralakú sírformával (20, 49. sírok). Az ovális, hosszúkás sír forma 10 esetben fordult elő (1, 3, 23, 29, 46, 50, 59, 60, 61, 62. sírok), 2 sírnál bizonytalan volt az ovális sírforma (54, 58. sírok). Az 55. sír rendelkezett csak szabálytalan, megközelítőleg ovális sírgödörrel. A sírgödrök átlagos nagysága (átmérője, ill. hosszúsága) 70—80 cm volt, a legnagyobb sírgödröt a 3. sírnál tapasztaltuk (210x105 cm). A legkisebb, köralakú sírgödrök átmérői 55—60 cm között váltakoztak. A legmélyebb sírgödör 155 cm mélységű volt (33. sír), de ez az érték nem mérvadó, mivel a homokbánya rendezésekor hordtak bizonyos vastagságú földréteget erre a területre és az öreghegyről lezúduló csapadékvíz is mosott a területre kisebb vastagságú földréteget. Az átlagos sírmélységet 80—100 cm körülinek vehetjük, de sajnos nagyon sok olyan sír volt, amely sekély mélysége (30—40 cm) miatt bolygatást szenvedett.