Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)
III.A kelta temető • értékelése
A 13. sír plasztikus taggal díszített lábú drótfibulái (XI. í. 13,'2—3., LIII. t. 8, 10.) a LT—C közepénél valamivel fiatalabbak lehetnek, mivel párhuzamaikat nagyrészt LT—C2 környezetből ismerjük. 50 Ezt a keltezést a 13. sír hoszszútestű vasfibulája (XI. t. 13/la., LIV. t. 6.) is alátámasztja. A LT—C hoszszútestű fibuláit Viollier és Schumacher, valamint a formini és mokronogi leletek alapján Hunyady I. a LT—C második felére keltezi valószínűsítve, hogy ez a típus a LT—D alatt is tovább él. 51 Ehhez a hosszútestű, alsóhúros változathoz tartoznak még a 10 1. és 14/1. fibulák is, míg a 18/1. és 32/1. fibulák inkább a LT—C ívkengyeles fibuláihoz sorolhatók. A 2/7. és 19/1. magas kengyelű vasfibulák sajátságos rombusz-keresztmetszetű testtel rendelkeznek. Külön kell foglalkoznunk a 12/1. vasfibulával (X/. í. 12/1., LIV. t. 4.). amely töredékessége ellenére biztosan a kétgombos lábú vasfibulák sorába tartozik. Több kétgombos lábú példányt ismerünk a közeli miklósfai temetőből, amelyet a LT—C 2 és valószínűleg a LT—D periódus idején is használtak. 52 Hunyady I. a hosszútestű fibulák c. alcsoportjában is tárgyalja a két gombbal díszített darabokat és keltezésükre a LT—C2/D periódust javasolja. 53 Ezt a datálást a jelenlegi kutatás is megerősíti. 5 ' 1 Végezetül a fibulák értékelését a 15/1. bronzfibulával (XIII. t. 15/1., LIII. t. 7.) zárjuk. Ezt a lapított testű, kengyelén szögletes vonalvezetésű, leggyakrabban alsóhúros rugószerkezetű fibulatípust Hunyady I. bizonytalanul a LT— C2 periódusra keltezte, 55 a legújabb leletegyüttesek alapján azonban ezt a keltezést most már elfogadhatjuk, sőt finomíthatjuk is. A Chotin-i temető 5. sírjából kerültek felszínre hasonló típusú bronzfibulák, amelyeket a LT—C2 végére kelteztek. 56 Dél-Nyugat Szlovákia több temetőjéből ismerünk analógiákat és általában a temetők legfiatalabb leletegyütteseiből kerültek felszínre, 57 ab50 A radostyáni fibula plasztikus tagja azonos a magyarszerdahelyivel, de az analógia alsóhúros és lapos-nyújtott formájú (Hunyady 1942, XXI. t. 2.) Hasonló darabokat ismerünk még Szobról és egy felsőhúrost Apátipusztáról (Hunyady 1944, 78). Lapos-nyújtott testű fibulán: Jászberény—Cserőhalom, 54. sír (Kaposvári Gy.. i. m. 4. kép 1.). Karperecen hasonló plasztikus rész: Jászberény—Cserőhalom, szórvány (Kaposvári Gy., i. m. 15. kép 4.). Magas kengyelű íibula-kengyelhez való rögzítésénél: Palárikovo II. 2. sír (J. Paulik— L. Zachar, Kultuvy objekt a hroby z doby Laténskej v Palárikove. SA 23/ 1975/ obr. 23.1., 31.1. A szerzők túl korai időre keltezik a sírt!). 51 Hunyady 1942, XXII. t. 1. — Hunyady 1944, 81. — — Hasonlóan keltezi ehhez a típushoz tartozó fibuláját: Jovanovic, The Scordisci and their art. in: The Celts in Central Europe. Székesfehérvár, 1974. 169, fig. 14—17. — — Németi,189, Pl. II. 3. (Piscolt 118. sír, LT—C végi.). — — J. Vizdal, Záchranny vyskum keltského pohrebiska v Izkovciach. SA 24/1976/ obr. 47.5. (ezüst). — — Horváth L., Zalai Gyűjt. 6/1976)/14, 17., I. t. 4—6, 9. "'-Horváth L., Zalai Gyújt. 6/1976/17. — — Horváth L., Zalai Gyűjt. 8/1978/7, I. t. 1,6., II. t. 1. ''Hunyady 1942, XXI. t. 12. — Hunyady 1944, 79, 81., 31. kép 1. 5 ''Gabrovec, 57, Taf. 12.5 — Pahic 1966, 149, Taf. 11.2—3. — —Güstin, 78/itt Lt—Cj, T.12.9/2. — Benadik, 478, Obr. 10.1—3. — — Pittioni, Abb. 489.1—2., 487,3., 476. 1. '"'Hunyady 1942, XXI. t. 3. — Hunyady 1944, 78. 56 Ratimorska, 90, Taf. I. 1,3. :>7 Benadik—Vlcek—Ambros, Taf. II. 4., IV. 7—10., XXVII. 4—6.
