Horváth László: A magyarszerdahelyi kelta és római temető - Zalai Gyűjtemény 14. (Zalaegerszeg, 1979)

III.A kelta temető • értékelése

rok) az erős bolygatás miatt még a sírgödör formáját sem tudtuk megfigyelni. A sírgödrök mélységadatai erősen ingadoznak. A lemélyebb sír a 14. sír volt (190 cm), a legsekélyebb sírok 30-—35 cm mélységűek voltak a mai felszíntől, (4., 6., 16., 26. sírok). Az átlagos sírmélység 70—80 cm körüli a temetőben. Ezek a mélységadatok nem tükrözik az eredeti képet, mivel a temető délkeleti részét az erózió jobban lekoptatta, középső részére viszont a csapadékvíz mosott bizonyos vastagságú réteget. (Lásd pl a 32. sír leírását). A mélységadatok eredetiségét még erősen befolyásolta az a tény, hogy a terület géppel történő rendezésekor az egyik részről legyalultak, a másik részre pedig felhordtak bizonyos vastagságú földréteget. Mindezek ellenére megfigyelhető, hogy a gazdagabb mellékletű sírokat mélyebbre ásták akkoriban. A szórthamvas sírok temetkezési módjában két [típust (különböztethettünk meg: 1., A kalcinált csontszilánkokat minden gondosabb elrendezés nélkül, szórtan találjuk a sírgödörben. Ekkor mindig a sírba került máglyadarabokkal (másodlagosan égett edények töredékei, átégett, megolvadt felületű fémmellékletek, faszénszilánkok) együtt fordulnak elő a kalcinált csontszilánkok. Az ilyen szórthamvas síroknál — két kivételtől eltekintve — csak a máglyamaradványok voltak a sírgödörben. Egy sírnál fordult elő (22. sír), hogy a rendszertelenül beszórt kalcinált csontszilánkok és máglyamaradványokon kívül külön edénymellékleteket is helyeztek a sírba. A 22. sírban a fentieken kívül még sertéscsontok is felszínre kerültek. Meg kell még említenünk, mint kivételt, a 8. sírt is. Ebben a sírban a beszórt, kalcinált csontszilánkokon és másodlagosan átégett edénytöredékeken kívül nagyon jó állapotú bronz- és vasfibula (nem égtek át a máglyán), valamint sertés- és tyúkcsontok voltak. A rendszertelenül beszórt kalcinált csontszilánkos sírok (4., 8., 21., 22., 24., 27., 28., 31., 37., 52. sírok), formái nagyon változatosak: 2 téglalap alakú, (4., 22. sírok), 1 négyzet alakú, (8. sír), 2 kör alakú, (28., 37. sírok), 3 ovális (27., 31., 52. sírok) és 2 szabálytalan, ovális alakú (21., 24. sírok), sírgödör. A bolygatatlan hamvasztásos sírokat tekintve (22 sír), ezek a sírok a temető sírjainak közel 45%-át teszik ki. 2., A szórthamvas sírok másik típusa az volt, amikor a kalcinált csontszilánkokat gondosan kupacba rakták a sírgödörben (2., 7., 10., 11., 13., 14., 17., 18., 19., 30., 32., 35. sírok). A temető szórthamvas sírjainak megközelítően 55%-a tartozik ebbe a típusba. Ezekben a sírokban szinte kivétel nélkül 1—4 edénymellékletet, több mint a felében az ételmellékletet is (sertés, vagy tyúk csontjai, vagy mindkét állat csontjai), megtaláljuk. A sírok gödrének ásása sokkal gondosabban történt, mint az előző típusú síroknál. Nyolc alkalommal szabályos téglalap alakú a sírgödör, 3 esetben szabályos ovális alakú a sírgödör és a 35. sírnál is feltehetően ovális alakúra ásták a sírgödröt. Mindezek mellett a máglya maradványai is bekerültek a sírba, de elhelyezkedésük ugyancsak bizonyos gondosságról tanúskodott. A 30. sírban például szabályos rendben sorakoztak a máglyán átégett fegyverek és ékszerek részei. A kis kupacba helyezett kalcinált csontszüánkok, amelyek között legtöbbször ott találjuk a fémmellékleteket is, lehetséges, hogy kis csomagba kötve kerültek a sírgödörbe. A temető 18. és 19. sírjában a csontszilánkokkal