Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

III.Dalairól

énekűtünk többet ott. Négy községből jött Kisszigetre a diáksereg, és sok játékot, játékdalt, s felnőttektől tanult dallamot ismertek. Itt tanulta meg a Himnuszt és a Szózatot is, csak ez utóbbit elfelejtette. 3. A hittanóra és a templom hatása A hitoktató és az otthon biztatására a gyermekek eljártak templomba, és megtanulták az ott hallott énekeket. Az asszonyok még idős korukban is eljártak templomba, de a már 40 óv körüli férfi az odahaza adódó munkát, no meg a kényelmet előbbre valónak tartotta, mint a templombajárást, s a mind ritkább látogatás az énekek felejtéséhez vezetett. Odahaza templomi éneket nem énekeltek. Ez alól talán csak a két karácsonyi ének a — Mennyből az angyal (419. dal), Pásztorok, pásztorok örvendezve (159. dal) — kivétel. 4. Legénykor E Ezt lehet a legtermékenyebb időszaknak nevezni. Minden érdekelte, ami új volt. Faggatta az idősebbeket a régi dűlőkért, s előkerültek a szerelmi dalok, a regruta- és katonanóták, a balladák, s minden, amit egy felnőtt ember énekel. Elmondása szerint a legtöbb dalt a pajtásaitól tanulta. Legénykorában szinte nem volt nap, hogy ne énekelt volna. S ha egy dal megtetszett, addig dúdolta, míg csak nem rögződött, Emlékezetes marad a sorozás napja — mondta. Az öreg Tompos Ferkónak vót kocsmája. Az vüttö a legényeket sorozatra is. Minket is az vütt. Előtte jól fölittunk mëg az öreg is, aztá. fölütünk az öreg szekerére. Odavagdosott a lovak közé, aztá mint a villám, vágtattak a lovak. A Pörzsék elölt a kanyarba is ollan sebëssen vágtattak, aztá zsupp föborútunk. Az öreg Pandúr, a Fölső Sanyi öregaptya vót a biró akko. A sorozás után nagy italozás, nagy nótázás volt. 5. Katonaság Sorsfordító lehet a zárt életű falusi fiatalnál a kimozdulás, a világlátás, a más vidéki, más megyei fiatallal való találkozás, illetőleg a kiépült kapcsolat. A katonafiatalokat nemegyszer a bezártság, az unalom is dalolásra késztette. Az ő rövid kiképzési ideje alatt is sok dalt tanult, de persze tőle is sokat tanultak. Az ezt követő fogság sem múlt el nyom nélkül. Örökké nëm lehetett keseregni —• mondta, s a vidámságot a nótázás jelentette. Fogság alatt megtanult oroszul, és orosz dalokat is énekelt, de ebből csak hármat tudott felidézni. A dalokat idehaza alkalomszerűen énekelgette, de arról nem tud a család, hogy valaki is megtanulta volna tőle őket. 6. Egyéb alkalmak Búcsú 1984-től van Hernyéken, amit minden évben május második vasárnapján tartanak. Meghívják a rokonokat, egybehívják a családot, és a nagy eszem-iszom estig tart, amikor az egész család együtt megy a bálba. Bálokba is eljárt annak idején, s ott társaitól, de a szomszédos községekből odajött fiataloktól is átvette, megtanulta a számára új dallamokat. Ha ëgy új nótát hallottam, azt mëg köllött tanúnom. Évente két—három alkalommal ren-