Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

II. Szili János élete

4. Katonatársával December hetedikén bevágonéróztunk, elbúcsúztattak bennünket. Mondta az ëggyik tiszt, hon nemsokára hazajövünk, akko lë is szerelünk. Nëm számí­tottak hosszú háborúra. Galícia felé vüttek, és az első vonalba állítottak bennünket. Karácsonko a Dukla-szorosná vótunk, Szánok és Kraszno községekné. Huszonötödikén reggé ëgy visszavonulásná csak összecsuklottam, a térdemre kaptam ëgy lövést. Próbátam ám kúszni, menekííni, de nëm ment. Lőttek az oroszok is, mieink is, csak ugy sziporkászott a lövedék egész nap a fejem fölött. Arra számítot­tam, hogy reggé majd gyünnek a szanitészeink. Ott fetrengtem a vérbe más-

Next

/
Thumbnails
Contents