Horváth Károly: Egy hernyéki parasztember dalkincse - Zalai Gyűjtemény 13. (Zalaegerszeg, 1980)

IV. Dallampéldatár

Ad-jál a ba- ká-nak ègy i - tal vi - zet. 2. Mér në adnék a bakának én vizet ? Szenved ö a hazájáér eleget. Szenvedtem én kisangyalom,de még szenvedek. Adj ëgy csókot utoljára , elmegyek. 3. Doberdónál áll ëgy szomorú fűzfa. Magyar honvéd őrséget áll alatta. Ollan szépen feszül rajta az e'ggyenruha, Kisangyalom ha meglátná, de sírna. 4. Doberdónál áll ëgy szomorú fíTzfa , Magyar honvéd halva fekszik alatta. Bajtársai fényes karddal ássák asirját, Odahaza magyar lányok siratják. Sző-ke kis-Ián ve - led lë - szëk be-szé - des. 2. Tëdd be rózsám nyoszoládat a falig, Itt maradok kivilágos viradtig. Itt maradok Mariskám, itt maradok hajnalig, Amig a të édesanyád aluszik.