Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Valter Ilona: Árpád-kori kovácsműhely Csatáron

volt a föld faszénnel és hamuval. Ez a vassalakos rósz 6—8 cm vastag, mintegy 0.80 m széles és a gödör déli vége felé magasodik (6. sz. kép — „EL—H'

? metszet). A vassalakok között csontok és XII. század elejére keltezhető edénytöredékek feküdtek. Kovácsolt vas tárgyakat nem találtunk (7. sz. kép). Tapasztás nyomait sem a bontás előtt a gödör foltjában — ahol erősen átégett, vörös színű agyagot találtunk —, sem a kibontott gödör oldalán, alján nem észleltünk. A ,,H" gödörtől nyugatra ellipszis formájú gödröt tártunk fel, és ezt ,,J"vel jelöltük. A felszínen fekete elszíneződés és vörösre égett föld jelentkezett. Az északi részben szabálytalan foltban égett agyagdarabok voltak és egy lapos kő feküdt. Bontás közben világosan látszott, hogy az 1,40X1,85 m méretű gödör tetejét 1,10X1,15 m-es területen, 13 cm vastagságban égett agyagréteg borítja. Felül 10 cm vastagságban rózsaszínű volt a föld, alatta 1 cm vastagon vörös színű, e mögött belül 2,5 cm vastagságban szürkés-kék színű. Ugyanilyen módon volt átégve a gödör minden oldala (6. sz. kép —• ,,H—H" metszet). A szürkés-kékre égett agyag alatt mintegy 10 cm-es meszes réteg volt, égett csontokkal. Ez alatt faszenes réteget bontottunk, melyből edénytöredékek, égett állatcsontok és kovácsoltvas tárgyak: szögek, vaspánt, kés, sarkantyú töredék — kerültek elő (8. sz. kép). A gödörnek sem a pereme, sem az oldala, sem az alja nem volt kitapasztva. Nem kemenceszerűen megépített, hanem földbevájt 8. Leletanyag a „J" gödörből.