Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Lendvay Béla: Mezőgazdasági szakkörök működése a zalaegerszegi járásban(1959—1973)
nősült. Ebben az időszakban a szántóföldi növénytermelés gépek hiánya miatt rendkívül kézimunkaigényes volt. Főleg a növényápolási munkák: a kukorica, a cukorrépatermel és, a szántóterületek, valamint a rétek termésének betakarítása indokolta a növénytermelésben a nagy létszámú munkaerő foglalkoztatását. 1961-ben a zalaegerszegi járásban is megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése, 72 termelőszövetkezet és 16 termelőszövetkezeti csoport alakult. A megváltozott helyzetnek megfelelően a már működő egyéni parasztokból álló mezőgazdasági szakkörök a tsz megalakulásával egyidőben, de legkésőbb 1961-től, átalakultak nagyüzemi mezőgazdasági szakkörökké. A zalaegerszegi méhész és kertészeti szakkörök területi szakkörként működtek, mivel tagjaik nem tsz-tagok voltak. A termelőszövetkezetek megalakulása idején már érezhető volt egyes községekben az ezüstkalászos tanfolyamok és mezőgazdasági szakkörök nagy közösségi haszna abban, hogy a vezetőségválasztó közgyűléseken az ezüstkalászos gazdák közül választottak termelőszövetkezeti elnököt és a szakköri tagok közül került ki a brigádvezetők egy része. Kiváló mezőgazdasági szakemberek, egyetemi tanárok így fogalmazták meg a nagyüzemi mezőgazdasági szakkörök jelentőségét: „A termelőszövetkezetek szakvezetésének munkáját nagy mértékben elősegíthetik a gazdaságon belül szervezett szakkörök. Ezekben tömörülhetnek azok a tsz-tagok, akik egy-egy szakterület munkája iránt jobban érdeklődnek, szakmailag fejlődni kívánnak és a gazdálkodás javítása érdekében keresik az új eljárásokat és módszereket. E szakkörök munkája szorosan kapcsolódik az adott gazdaság feladataihoz, biztosítja a szakmunkások továbbképzését és egyben a szakvezetés demokratikus bázisát is jelentik. A szakkörök komoly segítséget nyújtanak a tagság szemléletének helyes irányban történő fejlődéséhez, új termesztési és tenyésztési eljárások bevezetéséhez, azok megértéséhez. A termelőszövetkezeti tagok szabad idejének célszerű felhasználása, a klubszerű kötetlen beszélgetés és foglalkozás, ugyancsak a szakkörök keretében valósítható meg". 6 Ezek után vizsgáljuk meg, hogy a fenti célkitűzéseket 1961-től hogyan és mennyiben tudták megvalósítani a zalaegerszegi járásban működő mezőgazdasági szakkörök? A mezőgazdasági szakkörök tevékenysége A mezőgazdaság szocialista átszervezése után fokozottak a követelmények a mezőgazdasági termelés iránt. A több termeléshez a legújabb, a legfejlettebb termelési és tenyésztési eljárásokat kellett bevezetni, nagyobb és jobb minőségű termést, terméket biztosító fajtákat kellett a köztermelésbe beállítani. 8 Ács—Bélák—Kovács: Mezőgazdasági nagyüzemek vezetésének gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968. 334—335. old.
