Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Mérey Klára: Zala megye gyáripara
T. MÉREY KLÁRA ZALA MEGYE GYÁRIPARA 1944 ELŐTT Zala megye Dél-Dunántúl megyéi közt a legnagyobb, 1930-ban Dunántúl területének 13,2%-a. tartozott a megyéhez. 11 járás és 2 megyei város (Zalaegerszeg és Nagykanizsa) alkotta a megyét, ami azt jelentette, hogy a Balaton északi parti részén kívül Nagykanizsa révén egy közlekedésileg is jól kiépült terület tartozott a megyéhez. A közfelfogás Zalát sokáig olyan területként tartotta számon, ahonnan sommások, aratók, olykor gazdasági cselédek a szomszéd megyékbe vándoroltak át időlegesen, ez a terület tehát a Dunántúl „szegénységének" volt a hazája. S valóban: az 1930. évi népszámlálás adatai szerint Zala megye a négy dél-dunántúli megye legsűrűbben lakott része. (Népsűrűsége négyzetkilométerenként 75,1 volt, míg Dunántúlé 72,8, Tolna megyéé 74,6, Somogy és Baranya megyéké — az utóbbi Pécs nélkül — 57,4, illetve 63,4.) 1 Népességének foglalkozása — az ipar várható fejlettsége — nem tükrözi ezt a nagy népsűrűséget. Dunántúl népességének 17,3%-a élt 1930-ban ipari: Somogy, Baranya és Tolna megyékben ez az arány ugyancsak 15%-c:i felül van, ugyanakkor a nagy népsűrűségű Zala megyében a né tek mindi 13,5%-át tudta eltartani az ipar. Az őstermeléssel foglall, > 70%-on felül van. Bányászattal mindössze 8 fő foglalkozott ekkor. 2 Ha csak a kereső népesség megoszlását vizsgáljuk, az még ke ei helyzetet mutat Zala megyében, mint a másik három megyében. : na, Baranya megyékben az ipari keresők aránya 14% volt (Duna Magyarországon 22,2%), Zala megyében pedig ez az arány mindössze 1 Az ipar szerkezetét nézve viszonylag magas a kő-, föld- és agyi" dolgozók száma, jelentős volt továbbá a faipar is. (Mindkettő munka számát tekintve jelentős emelkedést mutatott 1920 és 1930 között.) Nagyon gyenge volt viszont a megyében a bőripar, a vegyészeti ipar és rendkívül mérsékelt emelkedést mutat a vendéglátóipar. 4 'Az 1930. évi népszámlálás. MSK 83. köt. 8, 20, 24, 40. p. '- MSK 86. köt. 48. p., *50—*51. p. 3 Uo. *54—*55. p. 4 Uo. 68—69. p.
