Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába
Fia, az 1874-ben Bécsben született Artúr 1904-ben feleségül vette unokatestvérét, báró Gutmann Stefániát, ö már katolikus volt. örökölte apja részét a cég vagyonából, részvényeiből. Bár tagja volt a beliscsei üzem és a nagykanizsai Király Sörfőzde RT igazgatótanácsának, nem szívesen tartózkodott vidéken, így e vállalatok igazgatásában érdemben nem vett részt. Főleg Pesten élt családjával. Kanizsával 1931-ben szűnt meg szinte teljesen a kapcsolata, amikor a többi örökössel eladták az Erzsébet téri „Gutmann-palotát", valamint a család többi ingatlanát. Leánya, Éva bárónő 1928-ban régi arisztokrata család sarjához, gróf Széchenyi-Erdődy Miklóshoz ment feleségül. 2. A második fiú, Vilmos (szül. 1847-ben Nagykanizsán, megh. 1921-ben Budapesten) a fináncoligarchia nagyjai sorába emelkedett. Kanizsai viszonylatban az ő szereplése vált a legnagyobb jelentőségűvé, ezért vele foglalkozom legrészletesebben. 37 A gimnázium elvégzése után ő is belépett apja üzletébe, s üzletkötései során bejárta szinte az egész monarchiát. Kitűnő kereskedelmi érzéke és ötletessége folytán csakhamar nélkülözhetetlenné tette magát, s az Öregedő G. Henrik mindjobban megosztotta vele a cég irányításának gondját. A vagyon megsokszorozásának leggyorsabb útja akkor már a bankügyleteken át vezetett, így Vilmos korán bekapcsolódott a bankéletbe. Apja mellett eiőbb a Nagykanizsai Takarékpénztár RT igazgatósági tagja, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókjának megnyitása után annak egyik főrészvényese, később évtizedeken át alelnöke lett. 38 1879-ben feleségül vette a dúsgazdag pesti iparmágnás, megyeri Krausz Lajos leányát, Rózát. A hozomány egy részét a Pesti Kereskedelmi és Iparbank részvényei képezték. E kedvező házassággal Vilmos kitűnő kapcsolatokra tett szert, melyeket ügyesen kamatoztatott. A század végén a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökségében találjuk már a magyar finánctőke urai: Lánczy Leó, Kohner Zsigmond és Fellner Henrik mellett. 39 Kanizsai viszonylatban legjelentősebb vállalkozása a Nagykanizsai Malátagyár és Serfőzde RT megalapítása volt. Az 1892. október 1-i alakuló ülésen az igazgatóság elnökének természetszerűleg őt választották. Az eredetileg tervezett 250 000 Ft alaptőkét már az alakuló közgyűlésen 350 000 Ft-ra emelték, egyúttal bejelentették, hogy a kibocsátott részvényekből Gutmann Vilmos és apósa egymaga 300—300 db-ot jegyzett. Megtaláljuk azonban a részvényesek között a Kanizsán élő Gutmann lányok férjeit, Vidor Samut és Rosenfeld Adolfot is 80 ill. 50 részvénnyel. A társulat igazgatósági tagjai közé a kanizsai Barbarits i. m., Füredi János: Nagykanizsa Lak- és Czímjegyzéke Nagykanizsa, é. n. számos helyen foglalkozik főleg G. Vilmos és neje közéleti tevékenységével. Halis István és Hoffmann Mór: Zalavármegyei Évkönyv a milleniumra. Nagykanizsa, 1896. 307—308, s a már említett irodalom. Magyarország Tiszti Czím- és Névtára, i. m. 862 1. Lásd még: Berend T. Iván— Ránki György: Magyarország gyáripara 1900—1914. Bp. 1955., Eckhart Ferenc: A magyar közgazdaság 100 éve Bp. 1941., Futó Mihály: A magyar gyáripar története. A gyáripar kialakulása... Bp. 1944., Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon Bp. 1954., Hegedűs Lóránt: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és fennállásának története. 1—2. köt. Bp 1917.
