Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába

tőkések leggazdagabb]

ait választották be. A megemelt alaptőkével melléküzemágként egy kisebb szeszgyárat és egy hizlaldát is szándékoztak létesíteni/'

0 A néhány év alatt korszerűen és igényesen felépült tágas gyár gépi berendezéseit külföldről hozatták. A nagyszabású építkezés felemésztette a részvénytársaság tőkéjének jelentős részét, úgyhogy csak különféle pénzügyi manőverekkel tudták a bukást elkerülni.''

1 A gyár később Király Sörfőzde RT néven alakult újjá, de időbe telt, amíg virágzásnak indult. A vállalkozás a szegényes gyáriparral rendelkező Nagykanizsa szempontjából mégis jelentős volt, ezért az említett nehézségek ellenére is pozitíven kell értékelnünk/'

2 (Kiadványsorozatunk egyik következő számában bővebben foglalkozom majd vele.) Gutmann Vilmos tisztában volt azzal, hogy a cég tekintélyét és hírnevét mennyire emelik a nemzetközi kiállításokon elért sikerek, s a név fényét növelő rangok és kitüntetések. Megszerzésükre sem az időt, sem az energiát nem sajnálta. Az 1878. évi párizsi sikerről —- amely elsősorban még az apáé volt — szóltam már. Az 1889. évi brüsszeli világkiállításon a belga király azonban már Vilmost tüntette ki a Lipótrend lovagkeresztjével.''

3 1894-ben ismét értékes díjat nyertek a cég termékei Brüsszelben/

1,1 Az 1896. évi budapesti milleniumi kiállításon — ahol a beliscsei gyár vegyi termékei mellett már az éppen csak üzembe helyezett Sörgyár termékei is szerepeltek — díszoklevelet kapott/'

5 Három értékes díjjal tért haza az 1900-ban megrendezett újabb párizsi világkiállításról is,

4ü hogy csak a legfontosabb hazai és nemzetközi sikereket említsem. A ,.gazdasági élet fejlesztése" terén szerzett érdemeiért Gutmann Vilmos már 35 éves korában elnyerte — megvásárolta — a királyi tanácsosi címet, később pedig a III. oszt. Vaskoronarendet. A bárói címmel — mint korábban említettem — utódaival együtt 1904-től rendelkezett. Vilmos talán még apjánál is megszállottabban vetette bele magát Kanizsa közéletébe. Hosszú lenne felsorolnunk azon intézményeket, egyleteket, melyekben elnöki, alelnöki vagy tanácsosi tisztet töltött be. Atyja halála után közfelkiáltással választották a nagykanizsai Izraelita Hitközség elnökévé. A hitközségnek még Pestre költözése után is sokáig elnöke maradt.

47 Hosszabb időn át töltötte be a IX. Izraelita Községkerület (Zala és Somogy megye tartozott hozzá) elnöki tisztségét is. Alapító tagja volt az 1871-ben létesült Nagykanizsai Kereskedőifjak Önképző Egyletének és az 1911. márciusában megalakult Ma40 Halis—

Hoffmann i. m. 294—296 1. Zalai Közlöny 1896. jún. 27., Zala 1900. dec. 25. "Barbarits i. m 310—311. 1. Füredi i. m. 67, 82, 1. ^/Zala 1889. febr. 10. Vl Az erről szóló díszoklevél a beliscsei múzeumban látható. TGyM. Fényképtára 17, 327. '";Zala 1896. nov. 5., Füredi i. m. 82 1. /,v

' Zalai Közlöny 1900. aug. 25. Az eredeti diploma a beliscsei múzeumban látható. _ TGyM. Fényképtára 17,328. '''Magyarország tiszti cím- és névtára 1898. 620—621 1. Még az orsz. rabbiképző intézetnek is tagja volt.