Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)
Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába
lita iskolatanács elnöke bőkezűen támogatta iskoláikat, a tehetséges diákok taníttatására pedig szerény alapítványt létesített. Halála előtt szintén juttatott fiával 2000 koronát a szervezés alatt álló izr. középkereskedelmi iskolának. Támogatta néha a város egyéb iskoláit, kulturális és szociális létesítményeit is. Így 1869-ben, a polgári iskola létesítésekor 2000 Ft-ot adományozott annak céljaira, a piarista gimnáziumnak pedig csaknem ugyanakkor 500 Ft-ot adott. Felesége, Strasser Anna — noha tíz gyermeket szült — szintén vezető szerepet játszott a város közéletében. Alapítótagja, majd évtizedeken át elnöke volt az 1843-ban létesült Nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegyletnek 19 , mely a szegény zsidó családok anyagi támogatását, arra érdemes gyermekeik taníttatását tartotta fő feladatának. 1875. évi alapításától alelnöke volt a Nagykanizsai Kisdednevelő Egyesületnek is. Haláláig megmaradt tisztes polgárasszonynak, bár keresztnevét később már előkelősködve Nanettaként használta. * Gutmann Henrik fiait az üzleti életre nevelte, mégpedig oly céllal és előrelátással, hogy egykor önállósulván — üzleti kapcsolataik révén — a cég tekintélyét és vagyonát minél jobban növelhessék. Közülük az elsőszülött, az 1845-ben született Izidor korán elköltözött Kanizsáról. Az 1870-es években Ungváron bútorgyárat létesített 20 , melyben ruszin munkásait minimális bérért dolgoztatta, és főleg thonet-bútort gyártott. Később gyára az adózás szempontjából kedvezőbb részvénytársasággá alakult. 1882-ben Bécsben feleségül vette Rudini Pollák Friderikát, s attól kezdve hol Bécsben, hol Ungváron élt. Időközben több mint négyezer holdas birtokot vásárolt a közeli Karcsaván, melynek túlnyomó részét erdő képezte. Itt lovakat és szarvasmarhát tenyésztett és sertéseket makkoltatott. Üzleti kapcsolatait a távolban is fenntarthatta testvéreivel, mert mint nagykereskedő és pénzember a század végén a Barcs—pakráczi helyi érdekű Vasút RT-nek is tagja volt. 21 Kanizsán valószínűleg nem igen fordult meg, mert apjuk halála után, 1891-ben a kanizsai ingatlanból reá eső örökséget eladta fivéreinek. 22 Egyetlen gyermeke, István Bécsben vagy Ungváron élt, s mivel Kanizsától végleg elszakadt, és keveset tudunk róla, nem foglalkozom vele. A másik négy fiú, Ödön, Vilmos, Lázár-László és Aladár mindenkor szoros üzleti kapcsolatban állt egymással, és az I. világháború végéig szinte állandóan a város első tíz virilistája közé tartozott. Csak a Batthyány-uradalom, a Nagykanizsai Takarékpénztár RT, a Dél-zalai Takarékpénztár RT és a Déli Vasút RT előzte meg őket többnyire. Példaként idézem néhány év adatait a családtagokra kirótt adó összegéről. Az első két rovat még a családfő adóját is feltünteti. 19 Winkler Ernőné: Százéves Nőegyletünk. Történelmi visszapillantás a Nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegylet múltjára. Nagykanizsa 1943. 1—3 1. 20 Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon (1867—1900) Bp. 1954. 182 1. 21 Magyarország Tiszti Czím- és Névtára Bp. 1898. 454 1. 22 A nagykanizsai telekkönyv 30, sz. jegyzőkönyve.
