Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Kerecsényi Edit: A nagykanizsai Gutmann-család felemelkedése a nagyburzsoáziába

Adózó neve: 1883. 1884. 1897. 1899. 1915. 1921. G. Henrik G. Ödön G. Vilmos 968 675 G. Lázár-László G. Aladár 337 675 338 1452 2904 1452 2904 1200 1200 1200 2400 4950 4950 4950 9900 8596 8596 X', Mielőtt e négy fiú működését külön-külön részletezném, szólnom kell a cégalapító öreg Gutmann legjelentősebb, egyben legmaradandóbb vállalkozásáról, a Dráva-menti beliscsei fafeldolgozó üzem 1884. évi alapításáról, melyet azonban már fent említett fiai fejlesztettek európai hírűvé.

24 È nagyszabású tőkés vállalkozásra az 1881. évi 44. törvénycikk — mely 15 évi adómentességet biztosított a gyáripar fejlesztői és az új iparágak meghonosítói számára, főleg a nemzetiségi vidékeken — inspirálta Gutmannt. A telep helyét nagyszerűen választották ki: Verőce megyében, a Dráva hajózható szakasza és a vasútvonalak közelében létesítették. A Pallas Lexikon így ír a vállalkozásról : „Belisce ... Itt van a kontinens egyik legnagyobb ipartelepe, a Guttmann Vilmos és Alfréd cég fafűrészelő- és tanningyára. A B.-i telep, mely a még 8 évvel ezelőtt terméketlen talajon mintegy varázsütésre keletkezett, a legfényesebben sikerült amerikai telepítésekre emlékeztet. Maguk a telepítvények egész várost alkotnak, templommal, iskolával, szállóval, a munkáslakok hosszú soraival, posta- és távíróhivatallal a két nagy vasúti állomással. Az itteni fűrészgyár a tölgyfaiparban Európa legnagyobb telepe. A Dráva partján van a rakodó, ahol a többnyire Angliába, Franciaországba és Belgiumba szánt fát a vontatóhajókra rakják. A tanningyár termékeit többnyire külföldre szállítják; vele kapcsolatban hordógyár és faaprítókészülék is van. A telephez a faanyagot egy 142 km hosszú iparvasút szállítja Szlavóniának, most a Majláth-család birtokát képező (előbb Prandau-féle) Európában szinte páratlan őserdeiből."

25 A Gutmann fivérek az üzemet ezután is szinte évről évre bővítették, úgyhogy az a századfordulón már 3000 munkást foglalkoztatott, és 180 összesen 1600 lóerejű famegmunkáló gépet, valamint 20 gőzkazánt üzemeltetett. 200 km hosszú iparvasúton 800 vasúti kocsi és 9 mozdony szállította a kitermelt fát a környező erdőkből az üzembe.

26 Többször is korszerűsítették a gyorsan fejlődő 23

Zala 1883. jún. 2., 1884. jan. 31., 1886. jan 1., 1897. máj. 23., 1899. nov. 19., 1906. febr. 10., 1912. jan. 5., 1913. dec. 17., 1915. jan. 4., Zalai Közlöny 1921. febr. 23: 24 Az 1884. febr. 18-án alapított üzem 3,796.7 kh-on terült el. A szerződés először csak 10 évre szólt. A fűrészüzem 1884. nov. 27-én kezdett dolgozni 500 munkással, egy 160 lóerős gőzgéppel, 8 gatterral, 15 szalagfűrésszel és 11 cirkulátorral, ezeket 2 gőzkamra és 5 gőzkazán működtette. Dusán Klepac: Sumsko bogatstvo slavonije i gravitacijskog podrucja „Belisca" u vrijeme postanka kombinata „Belisce" i danas. Simpozij kombinát „Belisce" kao cinilac privrednog razvoja. Belisce 8—10. Lipnja 1978. Jugoslavenska Akademija znanosti i umjetnosti centar za znanstveni rad — Osijek 11 1. Itt hangzott el Kerecsényi Edit: A Gutmann S. H. cég szerepe a magyar kapitalizmus fejlődésében c. előadása is. (Thury György Múzeum Adattára 1055—78.) Az előadások szövege Eszéken megjelenik. 25 Pallas Lexikon III. köt. 44 1. Gustav Hilleprand von Prandauschen Valpovo und D. Miholjac; 1885. „Ekonomie Verwaltung". 20 Zala 1896, szept. 24., Zala 1905, okt. 27,