Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Szabó Béla: Az

rium tisztjeit, próbáljanak egymással békességben meglenni. A Rumival szemben bizalmatlankodó tiszteket végül is gr. Festetich, az új parancsnok békíti meg. 17 Nem volt elég csapás a felkelő seregre, hogy a két legfőbb tisztje cser­ben hagyta őket, ráadásul a visszamaradt legmagasabb rangú tisztjük, aki iránt mindvégig bizalommal viselkednek; Marton Ferenc főstrázsam ester a lováról leesvén, hosszú hetekig ágyban fekvő beteg lett. Egy későbbi levélből megtudjuk azt is, hogy a táborból hazáig szökött katonák a dezertálásukat többek között azzal is indokolták, hogy „ami nyere­ségek voltak életek veszedelmével tett szolgálattyok után, azon nyereségből főtiszt uraimék teczése szerint, mit akartak, azt adtak nékiek, magok közt el­osztották és még német tiszt uraimék dísztelen szidalmazásokkal is illették őket". 18 Zsákmányra is tettek szert ezek szerint, s pedig nem is megvetendő érték­ben, 37 forint 50 pénz jutott fejenként. (Emlékezzünk vissza arra, hogy gr. Pálfy már 1741. január 26-i felhívásában ezzel is csábított a hadiszolgálatra). Érdekes és a zsákmány elosztásánál valószínűen már régen kialakult gyakor­latot ír le a tisztek védekezése: „Hogy az haza orczátlankodó katonáink egyéb kopasz mentségek között az T. N. Vármegyénél tisztek által lett nyereségek elfogását adták okul el szélledéseknek, nem csodákozunk, mert kik hiteket megszegni nem irtóztak, hazudni is nem szényelhettek, és hogy hazudtak, csak abbul is kitetczik, hogy többen azok közül, kik nyereségen jelen sem vol­tak, sőt sokan még Magyarországbul mentek el, kik jelen voltak is, az nye­reségen ha károkat, avagy nyereségek elfogását tapasztalták, volt mind ban­dériumunknál, mind a truppoknál commendans, kik jobban és hamarabb megorvosolhatták volna itten sérelmeket, mint otthon a Nemes Vármegye. Amint hogy csak könnyű jelentésekre is kapitány Hertelendy (ki a kérdésben vett nyereségnek commendánsa volt) főstrázsamesterünk, s közülünk és a ka­tonák közül ednihány előtt először hitit letette, s azon kívül minden pénzit és portékáját, akinek tetézett, szabadon megnézni engedte, csak elhiszik, ha tovább is kívánták volna, Parraghy zászlótartó is különbet nem cselekedett volna; adna Isten sok nyereséget, nem károsítanánk meg belőle a katonasá­got". 19 Végül is a szökevényeket Rumi parancsnoksága alatt visszairányították a táborba, anélkül, hogy a dezertálókra érvényes hadi törvényeket alkalmazták volna velük szemben. Ez már 1742. októberében történt, alig egy hónappal a leszerelés előtt, mivel az insurrectio felajánlása egy hadi évre, 1741. november 1-től 1742. ok­tóber 31-ig szólt. A sereg az akadozó ellátás és késedelmes zsoldfizetés miatt a több hónapos tábori élet alatt alaposan lerongyolódott, lovaik egy része el­pusztult, kvártély hiányában rendszerint a szabad ég alatt tartózkodtak; min­denek felett azonban, főleg a többszöri dezertálások következtében, szerfölött 17 Kgy. jkv. 1742. IV. 16. 312—314. o. 18 Kgy. i. 1745. XII. 13. Egy gulácsi insurgens panasza az elosztás miatt. Dátum és sorszám nélkül. 19 Kgy. jkv. 1742. IX. 10. 468—469. o.

Next

/
Thumbnails
Contents