Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 12. (Zalaegerszeg, 1979)

Németh József: Adatok Zala megye kulturális emlékeiről. II. A reformációkora

Csáktornyán A XVII. század közepének legjelentősebb, Zala egészére is kiható kulturális centruma Csáktornyán, a Zrínyiek várában alakult ki. Természetesen, a csáktornyai udvar nemcsak megyei jelentőségű, hanem országos távlatú volt. A Zrínyi udvar jelentőségét, sziget-szerepét jól jellemzi a korabeli utazó, Tollius megjegyzése: ,.Valóban jólesett a környes-körül látható műveletlenség közepette gyönyörű épületeket, fényes bútorokat, nagyszerű kényelmet, tisztaságot és művelt, olvasottsággal bíró családot találhatni."

37 A tárgyalt korszak legjelentősebb irodalmi életműve kétségtelenül Csáktornyához, Zrínyi Miklós személyéhez kötődik. Elemzése, méltatása azonban szétfeszítené e tanulmány kereteit. Klaniczay Tibor két kiadásban is megjelent monográfiája és Tüskés Tibor népszerű összefoglalása után felesleges is lenne. JÓZSEF NÉMETH: Beiträge zu den kulturellen Traditionen des Komitats Zala II. Teil: Epoche der Reformation Resümee Die Arbeit fasst Angaben aus dem 16. bis zum 17. Jahrhundert zum kulturellen und literarischen Leben des Komitats Zala zusammen. Zu jener Zeit waren die Werkstätte der mittelalterlichen Kultur bereits verschwunden: sie waren teils durch die türkische Zerstörung erloschen. Wegen der ständig gewoddenen Kämpfe konnten kein literarisches Leben, keine Kulturzentren mit grösserem Wirkungskreis und auf längere Zeit entstehen. Unter der Wirkung der veränderten Umständen, vor allem in dem Sinne der Reformation entfalteten sich jedoch die Umrisse einer neuen Kultur. Es entstand jedoch kein kontinuierlicher, ungestörter Kulturprozess, eher kann es eine Kulturinsel genannt werden. Die Arbeit stellt vier von diesen kleineren Kulturzentren vor: 1. In den 1540-er Jahren sind in Nagykanizsa vielversprechende Anfänge zu beobachten: hier lebt Mihály Szeremlyéni; die Auswirkungen seiner Poesie sind selbst in der im Jahre 1571 geschriebenen, den Tod von György Thury besingenden Reimchronik noch zu spüren. 2. In Alsólendva, am Hof der Bánffys schrieb Gáspár Ráskay eine beliebte Versnovelle, hier setzte Ferenc Tőke zwei Geschichten mit didaktischen Intentionen in Verse. In den Jahren 1573—74 arbeitete hier sogar eine Druckerei; drei Werke des Predigers György Kulcsár erschienen hier, die Sammlung seiner Predigten war von besonders grosser Wirkung. 3. Um 1630 lebten in der Burg von Kiskomárom die reformierten Prediger István Pathai und János von Pálfi Kanizsa. Beide waren Superintendanten der reformierten Kirche, beide Schriftsteller und Schulenorganisatoren gewesen. 17 Tüskés Tibor: így élt Zrínyi Miklós. Bp. 1973. 78. old.