Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
Iparosok, társadalmi élet
IPAROSOK, TÁRSADALMI ÉLET A két világháború között lényeges változás a társadalmi viszonyokban nem történt. 1919-ben a képviselő-testület szerepét átvette a direktórium. A lehetőségekhez mérten igyekezett irányítani politikai, gazdasági téren. A gróf földjeit, majorjait „szocializálták". Ez lényegében azt jelentette, hogy a volt cselédek egy Mérei nevezetű állami megbízott vezetése alatt dolgoztak. A birtokviszonyok eredeti állapotukban maradtak. 1919 augusztusában ismét a régi testület vette át az irányítást. 1925-ben írt monográfiájában ezeket írta a jegyző: ,,A nép józanéletű, szorgalmas, s szinte fösvénységig takarékos. Kocsmába ritkán jár, a fiatalság csendes, nem duhaj, s az évenként rendezett két-három táncmulatságon kifogástalanul viselkedik ... A konzervatív lakosság irtózik minden újítástól,, ami költségbe kerül, ezért társadalmi és kulturális intézmények létesítése szinte lehetetlen .. ." U8 A községben elég sok iparos élt. Számuk 30-ra tehető 1925-ben. Asztalosok, ácsok, bognárok, kádárok, tehát a fával dolgozók szerepeltek közöttük túlsúlyban. Akadt kőműves, cipész, lakatos, szabó, pék, kovács, bádogos, kötélgyártó, fazekas, kútásó is. Egyesületük „Iparos és Polgári Olvasókör" néven működött. A községben tevékenykedett járási ipartestület is. Alapszabályát 1929. október 27-én hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter. Bizonyos hatósági jogkörrel — tanoncszerződtetés, segédvizsga stb. — rendelkezett és „Ipartestületi Közlöny" címen saját újságot is nyomtattak. Első száma 1934 decemberében jelent meg. Az évente négy alkalommal kinyomtatott újságot minden iparos ingyen kapta meg. Érdekesebb cikkeiből ízelítőleg a címek: „Iparos önsegélyző és takarékcsoport". Követésre méltó példa. „Tudnivalók az iparosok számára." „Összetartás." „Kontárkérdés." „Zászlóbontás." stb. 119 Az iparosok meghatározó tényezőként szerepeltek sok vonatkozásban. Házasságot általában egymás között kötöttek, vagy gazdagabb parasztlányt vettek el. A módosabb lány szívesebben ment iparoshoz, mint paraszthoz. Iparoskör tagjának lenni társadalmi rangot is jelentett. Az iparoskör 1930 májusában alakult. Az iparosok összetartásának sok érdekes példáját lehetne megemlíteni, A céhrendszerből fennmaradt tárgyi emlékek „Fekete könyv" — „Articulusok könyve" a hagyományőrzést igazolják. Egyházi körmeneteken saját iparoszászló alatt — minden mester részt vett. Ha iparos balt meg, koporsóját társai vitték, és testületileg vonultak ki. Az iparoskör bálján, a majálison családostul illett megjelenni. És még lehetne fel,IK Cs. Gy N. k. m. 119 PFFN
