Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Iparosok, társadalmi élet

Látkép a sorolni jónéhány érdekes példát az életükből. Bizonyos hagyományok — pl. a temetésen való részvétel — még ma is elevenen élnek. A tisztviselők, értelmiségiek, kereskedők az „Úri Kaszinóban", vagy a strandon töltötték szabad idejüket. 1935-ben nagyon szop strandfürdőt építte­tett a kaszinó. A Nasici cégtől kapták a faaanyagot, csak a földmunkákat kel­lett napszámosokkal elvégeztetni. A fürdőt mindenki használhatta meghatáro­zott belépődíj mellett — 10 fillér gyerekeknek, 20 a felnőtteknek, kabinnal 50 fillér. A fürdő céljáról magyarázatot a fürdőegylet tájékoztatója ad: „Ezt a fürdőt minden külső segély nélkül a novai casinó építtette. Ez a tett minden üzleti vállalkozástól távol áll. Jelen kis propaganda iratunk sem a bussines jegyében mozog. Az alig huszonöt tagot számláló egyesületet három szempont vezette: a fürdő megépítésével példát adni arra, hogy az összetartás és a jó­akarat mindent előteremthet, másodszor a nyaralók itt tartózkodását minél kellemesebb'^ tenni, végül a népet egy kis »idegen« pénzhez hozzájuttatni. Ugye ez nem bűn?" 120 Valóban nem az! A strandot ennek ellenére 1946-ban azzal az indokkal, hogy „az urak fürödtek benne" Bicsak Ferenc bíró elbontatta. 121 A kaszinóban fehér asztalok mellett sokszor döntöttek községi ügyekről. A parasztság soraiból a képviselő-testületbe beválasztott tagok pedig szentesí­tették a kaszinói megállapodásokat. Nincsteleneknek, cselédeknek, szegények­nek szavuk nem volt. A társadalmi élet nélkülük folyt, nekik legtöbbször csak a munka jutott. Lényeges változást sorsukban csak 1945 hozott. 120 Uo. 121 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents