Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Értékesítés

nem vásároltak, vagy csak áron alul. A gazdasági válság idejéből szomorú példát tudok mesélni. 1928 februárjában 2 ökröt eladtam Zalaegerszegen 1060 pengőért a Bálint-napi vásáron. A kapott pénzből 600 pengő megmaradt, miután a házhelyet kifizettem. Ezen a pénzen 10 darab borjút vettem (!!!), amit tovább adtam nyereséggel. A jó üzlet arra sarkallt, hogy tovább csináljam. A következő évek azonban igen balul ütöttek ki. 1931ben 2 nevendékborjút vettem. 400 pengőt fizettem értük. Súlyuk 4 q körül lehetett. 1932. augusztus 10-én adtam el őket, 9 q-t nyomtak, összesen 225 pengőt (!!!) kaptam értük. Életem legrosszabb üzlete volt, örökké emlékezetes marad számomra. Rettenetes árcsökkenés sújtotta a gazdákat. Eladni sem terményt, sem állatot nem tudtak. Rosszul ment mindenkinek. 1936-ban kezdett javulni a helyzet. Egy bikát augusztusban 360 pengőért adtam el."

113 Az értékesítésnél figyelembe kell venni az uradalom szerepét is, amely csökkentette a parasztság lehetőségeit, A grófi birtok terményei, állatai minőségben és fajtában megegyeztek a parasztokéval. A kereskedők azonban először mindig az uradalomba mentek, ahol nagyobb mennyiséget tudtak vásárolni. Keveset vettek a gazdáktól. Azok tehát maguk között adtak vettek. Németh József pl. és még néhány lovakkal rendelkező gazda tavasszal megrakta szekerét búzával, kukoricával és Zalaegerszegre vitte eladni. A gróf cselédeinek nem tiltotta meg, hogy kommenciójukból, állataikból eladják feleslegeiket. Sok szó esett adásról-vételről. Itt célszerű néhány tényt leírni a boltosokról. A község nagyságához képest elég sok bolt működött. Az I. világháború befejezése után létesült a Hangya szövetkezet mellett Hoffman Miksa boltja a templom mögött, Weiler Ferencé az Alvég kezdetén, Szikszai József hadirokkant trafikja az Alvég közepén, Gombás Istvánné a zuggói elágazásnál fogadta a vásárlókat. Szikszai József trafikáruval kezdett, aztán épített egy házat (ma Vörös Hadsereg u. 7.). ahol testvérével vaskereskedést nyitott. 1935ben csődöt t jelentettek, a két testvér útja elvált. Szikszai József Lentiben trafikos lett, István pedig átköltözött az 1934-ben tönkrement Hoffman boltba, amit vegyeskereskedésként nyitott meg (1936-ig működött). Szikszai István üzletét Zakó János vásárolta meg. A bolttal együtt megszerezte a tulajdonos lányának kezét is, s két tőke egyesülése meghozta a kívánt eredményt. Az üzlet jól jövedelmezett 1950-ig. Zakó János üzletét a földművesszövetkezet vásárolta meg. Jelenleg a lenti Kerszöv tulajdonát képezi és iparcikket árulnak benne. A Hangya kezdettől fogva különösebb megrázkódtatás nélkül működött. Első vezetője Gerencsér István volt, őt követte Czigány József. Utóbbi kútba ölte magát, így Czigány Károly személyében új vezető került élére. A II. világháború után ez a szövetkezet megszűnt. 1936—1940 között Keszler Sándor a temető út bejáratánál nyitott egy kis üzletet. Főleg illatszerekkel, piperedolgokkal kereskedett. Kereslet és áru hiányában négy év után bezárta boltját. Becze István házában 1937—1938-ig Lőrincz László próbálkozott árusítással, de két év után csődbe jutott. 1939-ben nyitotta meg vegyeskereskedését Fekete István. A háborús körülmények következtében az üzlet rövid életű lett. Weiler Ferenc boltját a tulajdonos elhurcolása miatt zárták be. Gombás István üzlete 1945 után szűnt meg. 113 Tiszai Pál Nova