Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Nova felé visz az út

NOVA FELÉ VISZ AZ ÜT A község határának leírásáról egy XII. századi okmányból szerezhetünk tudomást. ,,Az almádi apátságnak II. István korából, tehát a XII. század elejéről való alapító levélben találkozunk vele először. ATYUSZ u. i. többek között a saját birtokai közül az apátságnak adott Pákán két birtokot, s amikor a nagyobbik határát leírta, azt mondja, hogy érinti ÖR falut, majd eléri a LIMPA-LINDVA folyót, s azt a helyet, melyet NOA-nak, NOVÄNAK mondanak, amely a veszprémi püspöknek kúriája."

1 PLÄNDER FERENC ,,Göcseinek esmérete" című írásában festőibb képet közöl a községről. ..Van Novának a két sorban legjobb ízléssel elrendezett 86 házai között tagos piacza, ... Van szép szőlő hegye, közép termékenységű tagos mezeje, kristály vizű forrásokkal bővelkedő buja rétjei, és mintegy 9000 holdra kiterjedő mindennemű fákkal bujálkodó rengeteg erdeje, mellyben különféle vadak, különösen számos őzek, nagyobb alkotású nyulak tartózkodnak, és a gombának minden neme bőven meg terem.. -"

2 Valóban festői szépségű a község elhelyezkedése, környéke is csodálatos. Helyrajzi meghatározásának koordinátái: keleti hosszúság 34,21, északi szélesség 46,41. Tengerszint feletti magassága 194 méter. Szőlőhegyekkel, erdőkkel, szántókkal borított szelíd hajlatú dombok övezik. Keleten az északról délnek tartó Cserfa völgye határolja, északon a salomfai, a makkosi és a Felső-hegy, nyugaton állami erdők, délen a Kerta patak völgye és Konc-hegy alkotják határait. Földje sárga, kötött agyag. Nyáron, ha szárazság van kemény, mint a kő, „szikrázik a kapa, amikor belevágjuk" — mondják a parasztok, ősszel meg lehúzza az ember csizmáját, oly nehézzé dagad a víztől. Szekérrel közlekedni a mezei utakon valóságos istenkísértés. Találóan írta Plánder: ,,... az utak annyira tele vannak göcsökkel, hogy a ki itt sebesen haladni kívánna, egy Sebészt, ki érvágó vasát szüntelen kezében tartsa, Bognárt és Kovátsot, ki szekerét minden negyed órányi haladásban kiigazítsa kénteleníttetnék magával hordoznia . . ."

3 Pedig ezeket a szántóföldeket, rétek közötti dűlőutakat sokszor kellett igénybe venni a föld megművelése közben. A sárga agyag verítéket, fáradságot követelt, és mégis sokszor mostohán fizetett. Minőségileg nagyon 1 ZmL. Holub József gyűjtése a zalai helységek középkori történetéből. (Kézirat) 2

Plánder Ferenc: Göcseinek esmérete. Tudományos Gyűjtemény 1838. VI. kötet, új kiadása Göcseji Múzeum Közleményei 23. sz Zalaegerszeg 1970. 3

Uo.