Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
Értékesítés
Petrikeresztúron át mentek Zalaegerszegre gyalog, vagy lovaskocsival. Törvényhatósági közút: Nova—Szilvágy, Bak—Nova—Lenti, Nova—Zebecke— csömödéri út volt. Ezek mentén a vármegye 1815/1905 jkv. 10. sz. véghatározata alapján a Nova—csömödéri közúton akácfát, a Nova—szilvágyi közúton az 1—4 kilométerig alma és körtefát, azontúl akácfát, a Bak—Nova—Lenti közúton az 5—5,5 kilométer közt cseresnyefát, a 9,4. km-ig akácfát a 12. km-ig eperfát, a 14. km-ig akácfát, a 26. km-ig szilvafát, a 28. km-ig jegenyét, a 29. km-ig szilvafát, azontúl akácfát lehetett ültetni. 104 A község valamikor csak egy utcából állt. Alvégnek nevezték a templomtól délre eső részt, az északit Szurkosszernek. Szurkosszer nevét attól kapta, hogy régen akik a falunak e részén laktak, szurkot égettek. A szurokégetésről megbízható pontos adatokat nem iskerült összegyűjteni. Töredékes elbeszélé>sek alapján, a megcsapolt fenyők kifolyt gyantáját keverték Össze zsiradékkal és festékanyaggal. Az így összefőzött, majd kihűtött szurkot adták el főleg cipészeknek, kik ezzel festették és tartósították a varráshoz használt kenderfonalat. Amikor házhelyeket mértek a gróf komlóskertjéből — erről már volt szó —, lehetőség nyílt további terjeszkedésre. Házsor épült a baki út északi oldalára, és vele párhuzamosan kialakult a „posta utca", a mai Béke utca. Rendezettek, szélesek voltak az utcák, de csak a közutak kövesek. Hiányzott a járda is. 1916. július 4-én került először szó a járdásításról. Eredeti tervek szerint cementlapokból épült volna a templomtól az alsó faluvégig. Készítője ifjú Walla József budapesti vállalkozó. A képviselőtestület elfogadta árajánlatát, s mintegy 2200 darab cementlap meg is érkezett, de a járda nem készült el, mert a háborúra, s az áremelkedésre hivatkozva Walla visszalépett a képviselők jóváhagyásával a további szállítástól. 105 1925. január 10-én ismét felvetették, hogy az „Űj utca" — akkor még így nevezték a Bak—Nova közötti részt a község lakói — mentén járdát kellene építeni. A képviselőtestület elfogadta az indítványt, de azzal a kikötéssel, hogy a járda 150 centiméter széles legyen és a „gesztenyefákat nem vághatják ki". 100 Nem készült el a járda, a fák megmaradtak, csak 1945 után vágták ki őket részben tüzelőnek, részben a villany bevezetése miatt. Legközelebbi vasútállomás a 10 kilométerre levő Gutorfölde (illetve Csömödér) volt. Kocsifuvarral Gutorföldére szállították a vasúton feladni kívánt árukat, de nagyon sokan gyalog mentek le, mert a vasúton való közlekedés olcsóbb, mint az autóbusz. Lenti nagyobb távolsága miatt nem jöhetett számításba, sem szállítás, sem közlekedés szempontjából. Ma más a helyzet, naponta szinte óránként több járat indul minden irányba, így közlekedési nehézség nincs. A két világháború közötti időben a dűlőutak állapota, főleg esős időben rendkívül rossz volt. Tengelyig merültek a szekerek a sárba, gyakran beragadva, úgy, hogy az állat meg sem tudta mozdítani. Amikor meg szárazság következett be, gödrök, középütt magas kiemelkedések nehezítették a közlekedést. Hány, meg hány gazdának dűlt fel kévékkel megrakott szekere egy-egy gödrös 104 Zalavármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye. 1913. 105 PFFN 106 Uo.
