Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A nagybirtok gazdálkodása

lést a grófnak. Volt olyan év, hogy 15 q nyulszapuka magot kapott munkadíj fejében."'

2 Ha lassú ütemben is, az uradalom lépést tartott a fejlődéssel. Bizonyíték erre egy 1945. március 12-én készített kimutatás, mely szerint a nagybirtok a következő gépekkel és eszközökkel rendelkezik: vontató traktor 3, szekér 13, eke 15, vetőgép 4, lókapa 1, marokrakó aratógép 1, fűkaszáló 3.

53 1931-től kezdtek foglalkozni a silózással. Majoronként építettek betongödröket. Krisztinában 4, Imrében 2, Űjhelyen 3 darab készült. A kukoricát, napraforgót traktor által hajtott silógéppel vágták le és ló körbejártatásával tipratták meg. A megvágott anyaghoz pelyvát adtak. A silógödrök 1945 után kihasználatlanul maradtak. A termelőszövetkezet inkább az árok-silót kedveli, mert traktorral a megvágott anyagot össze tudja tömöríteni, és a kész silót könnyebben ki tudja szedni. Téglaégető — amiről már írtam — és deszkametsző képezte az ipari üzemeket. 1924-ben már rendszeresen működtek. A metsző saját részre dolgozott, de bér fűrészelést is végzett a parasztoknak. A második világháború befejezése után egy vállalkozó szellemű falusi felújította az üzemet. Az ötvenes években azonban gépeit eladták vasgyűjtésbe, ezzel véglegesen megszűnt a deszkametsző. Azt a területet ahol volt, az idősek ma is „gyári lap"-ként emlegetik. A pontoki malom tulajdonosa szintén Batthyány Zsigmond volt. Nem az uradalom üzemeltette, hanem bérbe adta. Mivel a környéken több vízimalom dolgozott, ezért nem volt kifizetődő bérlemény. Változtak gazdái elég gyakran. Baksa Istvánt Bugovics Antal kocsmáros követte, aki Varga Józsefnek adta át a bérletet. 1929-ben már nem akadt senki, aki vállalkozott volna a molnárságra, ezért megszüntették az utolsó novai vízimalmot. A gépeket leszerelték, falait lebontották. Gátjának vízbevert cölöpéi sokáig árulkodtak helyéről. S az öregek emlékezete is, kik gyakran emlegették a pontoki malmot, ahol zsiványokat fogtak el hajdanán, s mély vize halálát okozta két zalatárnoki testvérnek. EPILÓGUS 1945 tavaszán szétosztották a Batthyány gróf birtokait. Kettőszázötvenhárom család kapott földet. A sors úgy hozta, hogy a földosztó bizottság elnöke az a Bakos János lett, kinek Eszterházy herceghez írt kérő levelét közöltem. A Nován tartózkodó orosz parancsnokság is figyelemmel kísérte a földosztás megvalósulását. Erről tanúskodik a főszolgabírói utasítás: „A novai orosz katonai parancsnokság utasítására elrendelem, hogy ahol a kiosztandó földeket, vagy legelőket még nem osztották ki, ott a kiosztást május 18-án délig be kell fejezni és a birtoklevelet még ezen a napon ki kell állítani."

54 „Fényes lesz az a lánc, amit húzunk, amivel mérjük a földet a nincstelen proletárnak" — mondotta Lukács Gábor az MKP szervezője a földosztó bizottság megalakulásakor. Igaza lett!