Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A parasztság

A PARASZTSÁG Előző fejezetben a nagybirtokról esett szó és a cselédekről. Ennél érdekesebb a parasztok életmódja, körülményei, sorsa. „A nép józanéletű, szorgalmas, s szinte fösvénységig takarékos... A vagyonszerzést tartja legfőbb élethivatásának, s a házasságkötéseknél az anyagi érdek az irányadó.. ,"

55 írta jellemzésül Csizmazia György jegyző. A parasztság rétegeződése változatos. Az előzően közölt táblázatok ékes bizonyítékai ennek. Vagyonuknak megfelelően más volt életmódjuk, gazdasági lehetőségük, magatartásuk. A legmódosabb gazdák: Szabó György, Toplak István, Németh József (ács), Rozsonics Pál, Fodróczi Márton, Szabó József (20—25 hold körüliek), Dorf inger János, Kovács Miklós, Németh Ferenc, Szabó István, Szálai József (bali), Gubinecz József, Szálai László (15—20 holddal bírók), Simon Lajos, Vörös György, Bogár Péter (10—15 holdasok). Szabó Lajos 27 holdat mondhatott magáénak. Vagyonukat öröklés, házasság, vagy vétel útján szerezték. A vagyonszerzés legismertebb módjának a jó házasságkötést tartották. Űgy szerezték egymásnak a fiatalokat. Szerelemről kevés szó esett, annál több a földről, meg a hozományról. A házasságok mégis tartósak maradtak, mert erős kötelék — vagy jónéhány hold? — tartotta össze. Az egyházilag megesküdtek között ritkán történt válás. Gazdag lány, csak gazdag parasztlegényhez — esetleg iparoshoz — ment férjhez. A legények között néha akadt egy-kettő, kinek „eszét elvette a szerelem", s fittyet hányt a vagyonnak. Mai napig is emlegetik az idősebbek a K. gyerekek rendhagyó esetét. I. egy olyan lánynak udvarolt, akit szegénysége miatt „Krajcár Nacának" hívtak. J. pedig egy szolgálólányt szeretett. Teherbe ejtették a lányokat, mert abban az időben még betartották az Íratlan törvényt, hogy a legény vegye el a lányt, ha már „csúffá tette". Apjuk kénytelen kelletlen beletörődött fiai furfangjába. A gazdák tudomásul vették, hogy néha-néha szegényebb sorból is sikerül bekerülni soraik közé. Rendszerint arra is vigyáztak, hogy lehetőleg azonos vallásut vegyenek el. Vagyoni ellentétek mellett utcai ellentétek szintén adódtak. Alvégi legény nem mehetett Szurkosszerre udvarolni és fordítva. Elég sokszor előfordult verekedés — sőt gyilkosság is — egyik, vagy másik falurészben. Az alvégiek „magasabbra" tartották vagyonuknál fogva magukat. Valóban több jobbmódú család élt ott, mint Szurkosszeren. 55 Cs. Gy. N. k. m.