Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
A nagybirtok gazdálkodása
Négy ökörrel dupla ekével végezték a szántást, Egy mázsa búzát kaptak havonta. Amennyiben 12 hónapot ledolgoztak, járandóságukat 12 köbméter fával egészítették ki. Munkaidejük napkeltétől, napnyugtáig tartott, lakásuk istállóban, ökrök között — hogy melegben legyenek — volt. Az alacsonyabb termetűek fel sem érték a hatalmas állatokat. A jószágok nyakába legtöbbször a gazda tette fel az igát, vagy valamelyik ott levő cseléd. Bérüket apjuk vette fel. 42 Az asszonyok szintén külön munkára jártak. Aratás után gabonaforgatásra, vagy rostálásra vállalkoztak a magtárakban. Embertelenül nehéz volt egész nap lapátolni egyik helyről a másikra a gabonát. Ha meg rostálni kezdtek (.,trierezni" ahogy mondták) akkor pedig éjjel is dolgozni kellett. Tavaszszal részes kapálást vehettek fel. A sorok közét akkor még nem ekézték, így aztán lehetett vágni a kemény agyagot reggeltől estig. Kukoricát, répát harmadosán, krumplit negyedesen kaptak. Részelés után annyi kedvezményben részesültek, hogy a gróf hazavitette ingyen a járandóságukat. Háztáji kertjüket is fizetés nélkül szántották meg, de csak vasárnap. A kert nagysága a cselédlétszámtól és a majortól függött. Imre-majorban, ha ,,telt" létszám volt csak 50 négyszögöl jutott egy-egy családnak. Űjhelyen 200 körül. Ha valaki elköltözött, s nem jött más helyette, területét felosztották egymás között. A mellékutak legeltetésén közösen osztoztak. Pl. Imre-majortól az olgai kastélyig egy akácos „taliga" út vezetett. Ezt a cselédség legeltetette, s a füvesebb területeket kaszálta anélkül, hogy rét járandóságukba beszámították volna/ 13 Családi jövedelmüket az asszonyok tojáseladással igyekeztek kiegészíteni. Baromfit nem adtak el. Ha sok volt belőlük, akkor jeles ünnepeken, esetleg vasárnap levágtak egy-egy öregebbet. Gyűjtögetni a tarlóra nem mehettek. Pedig néhány zsák kalászt, kuszát lehetett volna összeszedni. A gróf nem engedte meg, mert saját disznóit őriztette ott. A cselédek állatait csak lopva, reggel hajthatta rájuk az őrző kanász rövid időre. Egyik-másik cseléd azért amikor tudta, hogy nem látják, egy-egy zsák kalászt összeszedett a tyúkoknak. Minden major az erdő tövében feküdt. Rengeteg szarvas, őz, nyúl került a vadorzók hurkába. A cselédek is gyakran találtak vadat hurokkal megfogva, de nem merték elvinni soha, mert tudták, hogy következménye azonnali elbocsátásuk lenne. Az uraság szigorúan őrködött vadjai fölött. A cselédek szerződése Szent György naptól — Szent György napig szólt. Február 1-én közölték velük, ha menni kellett, és akkor fogadtak fel helyettük másokat. Ritkán fordult elő, hogy valamelyik cselédet munkaidőben bocsátották el. Egy esetről tudtak a visszaemlékezők, amely rendhagyó volt. 1925-ben a legnagyobb betakarítási idő alatt mondtak fel egy családnak. A legény fiúk egy lány miatt adósságot csinált, s úgy próbált törleszteni, hogy búzát lopott a magtárból. Imre majorból — kb. két kilométerre a falutól — vállán cipelte el az 50 kilós zsákot. Azzal viszont nem számolt, hogy másnap a kocsmáros el42 Szőke János Nova 43 Uo. 44 Szőke Jánosné Nova
