Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A nagybirtok gazdálkodása

mondja az intézőnek a kiegyenlítés megtörténtét. Azonnal kitették az egész család szűrét, a fiú meg hat hónap börtönt kapott.

44 Az első részben szó esett arról, hogy a községet nagy erdők veszik körül. Ennek túlnyomó többsége a grófé volt. Évszázados tölgyek, bükkök, égfelé törő sudár fenyők kihasználatlan kincsesbányái voltak az uraságnak. Bennük zajlottak le a több napos vadászatok, postásgyilkosság, megvadult szarvasbika által okozott erdészhalál, orvvadász zsákmányszerzések, tiltott szerelmi találkozások, erdőtüzek. Mivel rendszeresen folyt fakitermelés, utánpótlásról, csemeték (fenyő, tölgy, bükk) nevelésével kellett gondoskodni. A grófi csemetekert a magtártól keletre a komlószárító pajta mögött volt. (Jelenleg a Kossuth Lajos utca déli része.) Amit nem ültettek el, az eladták. A felszabadulás után ezt a területet is házhelyeknek osztották ki, csupán egy kicsiny részét hagyták meg játszótérnek, illetve sportöltöző helyének. A csemetekertben levő különleges fákat sajnos kivágták. Erdő adta a fát, néha titokban a húst, gombát, Mert hiába termett a gombának minden neme, tilos volt gombászni. Akit megfogott az erdős, attól elszedte kosarát, ha nem volt engedélye az intézőtől, s örülhetett amennyiben így megúszta. Előfordult az is, hogy egész nap csemetét kellett büntetésből kapálnia. A falusiak azért vállalták, hogy bemerészkedjenek egy kis „nyúlicáért" (rókagomba) „galambicáért", „köserű gombáért", vargányáért a tiltott erdőkbe. Eprészni a fiatal vágásokon lehetett, — ha volt engedély —, de kevesen szedtek. Az eperlekvár befőzéséhez cukorra lett volna szükség, arra pedig nem tellett. A gyerekek — főleg az erdei utak mentén, vagy a legelőkön levő tölgyek alatt — gubacsot és makkot szedtek, amit fillérekért adtak el a harmincas évek vége felé. Érdekességként említem meg, hogy a gubacs, eper, gomba szedését 1947ben az államosítás után csak 10 forintos idénybárca kiváltásával engedték meg.

4-' Ma teljesen ingyen gyűjtögethet mindenki. Levelek gyűjtése alomnak, szintén tilos volt. Pedig néhány szegényebb parasztnak tavasz felé, amikor elfogyott a szalmája, bizony jól jött volna egy kis alomnak való leveles. Azért nem engedélyezték szedését, mert azt tartották, hogy az avar az erdő trágyája. A gyűjtögetések tiltásával a vadak nyugalmát akarták biztosítani. Hiába óvták annyira az erdőt, nem hozott szerencsét a családnak! 1928-ban a NASICI TANNINGYÁR ÉS GÖZFŰRÉSZ R. T. ERDŐKEZELÖSÉGE vásárolt kb. 560—600 katasztrális holdnyi területet. Olyan szerződést kötött, hogy évente 80 holdat termeltet ki. 1929 márciusában kezdődött meg a termelés. Első éven csak 40 holdnyi került a fejszék alá. 1930-ban már 120 hold volt az évi tarolás. A kitermelt áru két úton jutott rendeltetési helyére. Egy részét kisvasúton a hercegi birtokon át szállították el. A Csordás-völgyig jöttek le a mozdonnyal vontatott kocsik. Babattól viszont egy másik — lóvasút — vitte Ortaházáig a Kerka patak mentén lerakott síneken a hatalmas rönköket. A vasút építéséhez 500 m

3 homokra volt szükség. Ezt a mennyiséget Hammer István és Bakos János gazdák telkén nyitott homokbányából kívánták bizto45 PFFN