Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

A nagybirtok gazdálkodása

megállás. Fél 8-kor kifogtunk, megetettünk, csak azután kerültünk haza a családhoz. És ezt nevezték életnek!"

39 Az ilyen emberekre illettek rá a költő sorai: „Vágy nem élteti. Lábanyomán laboda nő, s kopik ő, kopnak évei. Neki is az a végzete, hogy szélbe száll el az élete. Száll élete, mint a felhő, romlik, mint pusztuló erdő.'"

,,) Az uradalmi majorok egységes képet mutattak mindenütt. Négy családnak volt egy közös földes konyhája, négy beépített téglatűzhellyel. Minden család kapott egy földes szobát és kamrát. És bármilyen nagy volt a létszám, ez járt mindenkinek. Csonkáéknál hat gyerek született. Ezt a nagy családot kellett eltartani a kommencióból. Szegőclménycs levelük tartalmazta bérüket: 14 q kemény gabona (búza, rozs), 2 q árpa, 16 pengő egy évre, 1200 négyszögöl föld, 200 négyszögöl kert, 1 db marhatartás, amihez 800 négyszögöl rét járt. 2 db anyagkocát tarthattak egyévi szaporulatával. A disznók részére az uraság legelőt és őrzőgyereket biztosított. Ludat, kacsát, pulykát nem tarthattak, tyúkot igen. De ha kárt okoztak, akkor zárva kellett őket tartani. Tűzifát annyit kaptak, amennyire szükségük volt, csak szólni kellett a gazdának. Csak ágfával tüzelhettek, fát el nem adhattak, költözéskor magukkal nem vihették. Szerződésükben benne foglaltatott, hogy munkában nem válogathatnak. Ezt a bérezést 1938-ig kapták. Utána magasabb pénzbeli járandóságot biztosítottak számukra. Az adatközlő nem emlékezett az összegre. Eltérés a bognárnál, kovácsnál, könyvelőnél, inasnál és az urasági kocsisnál volt. A bognár 18 q gabonát és 60 pengőt kapott évente, a kovácsnak sok munkája miatt 20 q gabonát és 60 pengőt adtak a szokásos egyéb járandóság mellett (tej, fa stb.). Az 1920-as évek végén az inas 12 q gabonát és 10 pengőt, később 16 q gabonát és 16 pengőt kapott a szokásoson kívül. A könyvelő 20 q gabonát, 20 pengőt havonta, 1 hold földet, és naponta 3 liter tejet kapott. Az intéző bére 100 pengő havonta, évi 30 q gabona, 1 hold föld, tüzelő és koszt.

41 Az évente kapott kommenció alig-alig volt elég a sok éhes szájnak, özv. Benkő Péterné pl. elmondotta, hogy 1925-ben csak 12 q gabonát kaptak. Búzából adták a kevesebbet, mert azt jobban lehetett értékesíteni, mint a rozsot. (Az arányra nem emlékezett.) Bármily kevés volt is a cseléd bére, abból kellett eltartani a nagylétszámú családot. Mert sok gyerek szaladgált a majorok udvarán. Amint a gyerek „embersorba" került, fél kommencióért dolgozni adták. Mit jelentett embersorba kerülni? Aki egy zsákot fel tudott vinni a magtár emeletére, az már annak számított. A majorgazdák próbálták ki a gyerekeket, s ha megálltak helyüket, akkor javasolták az intézőnek félkommenciósnak. Így a nagyobbacska gyerek munkájával hozzájárult a család jövedelméhez. Gyermekeket 14 éves kortól alkalmazott az uradalom, szántógyereknek. Csonka Ferenc Nova Sinka István: Balladáskönyv 1943. Zab Mihály varnyudi szélben Szekeres József Nova