Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
Nova felé visz az út
„díjazott marháit", pedig saját földje nem volt. Vitézi teleknek biztosítottak 12 kh.-at, a csendőrségnek pedig 8-at. Közös terület maradt 3957 négyszögöl, fennmaradt 974 négyszögöl. 23 Ide kapcsolódik az is, hogy a földek árának letörlesztésére hosszú időt kaptak a birtokosok. Pl. Czigány József 1,5 hold földet kapott. Ezért 418 pengő 26 fillért kellett fizetnie, évi 22 pengő 14 filléres törlesztéssel. A befizetést a „Törlesztési könyv" adatai szerint 1929. VI. 23-án kezdte meg. 1931-ben csak 14 pengő 76 fillért tudott fizetni. 1932-ben semmit! 1933-ban csak a szokásos évi törlesztést. 1937-ben fizetett 6 pengő 40 fillért, és ezzel megszüntette a törlesztések további fizetését. 24 Pontok egy részét kisbérletek alakjában az iparosság bírta. Ezt a hadiözvegyek kapták. Nem akarták elfogadni, hogy „el ne vesszen a becsület", mert akkor nem kapnak fát a grófi erdőkből, sem tüzelőnek, sem feldolgozásra. A jobb-módú gazdák nem igényeltek földet. A csendőrök viszont — amint már arról szó volt — 8 holdat kaptak a farkaslyuki-erdő mellett és Pontokban. Farkaslyukról később lemondtak, akkor ezt a területet adták ki azoknak a hadirokkantaknak, kik nem írattak először. A hegy aljában levő „Remész"-t a kisgazdák kapták. 25 A földek adása mellett 1921-ben sor került házhelyek kiosztására. A Nova—Bak közötti útszakasz északi részén komlót termelt az uradalom. Falábakat raktak le a földbe, azokra húzták ki a drótot, amire felkúszott a növény. Szedés alkalmával létrára állva gyűjtötték be a komlót. Az uradalom kilónként fizetett bért. Mivel gondos munkát igényelt a termés leszedése, többet lehetett keresni, mint amennyi a napszámbér volt. A gyermekek is vállaltak munkát, A komlóst élősövénnyel választották el az úttól. Keleti felén néhány gyümölcsfa volt. A magtár mögött hatalmas komlószárító pajta állott, a termelt növények szállításra való előkészítésére. A komlótermés nem hozta meg a kívánt anyagi hasznot, ezért megszüntették az I. világháború alatt. 1921-ben, amikor házhelyeket kellett biztosítani, a gróf, hogy megmaradhasson a szárító mögötti szép csemetekertje, inkább feláldozta a „komlós-kertet". 1921-ben a jelenlegi Kossuth utcai részt mérték ki, 600 négyszögöles területeket kaptak az igénylők. Később (1922) újabb házhelyekre lett szükség, s ekkor adták a jelenlegi Béke utcai telkeket, de ezek már csak 400 négyszögölesek voltak, amiből 100 négyszögölet levontak az útra. 20 Összesen 40 telek került kiosztásra a háztörvény alapján. A tényleges tulajdonjogot 1923-ban kapták meg. 27 A házhelyosztás után az új tulajdonosok rövidesen nekiláttak az építkezésnek. Rendkívül gyorsan felépült a Kossuth utcai házsor, de egymás után készültek a Béke utcában is a házak. Ezt az utcát kezdetben Komlós utcának, később Posta utcának — itt működött a posta — nevezték. Mivel kevés pénz volt, ezért természetben fizettek. A téglát legtöbbször búzáért égettették, bizonyítja ezt egy 1926-ban kelt szerződés: „Bartalan Antal vállalja Pál János részére az építéshez szüksé23 PFFN 24 Pál Ferenc Nova 25 Tiszai Pál Nova 26 Pál Ferenc Nova 27 Cs. Gy. N. k. m.
