Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)
Nova felé visz az út
ges 20 ezer darab falitégla kivetését ezer darabonként 20 kg búzáért.. ." 28 E szerződésből az is kiderül, hogy elég kicsiny házakat építettek, mert kevés a 20 ezer kisméretű tégla. Agyagért a tégla készítéséhez nem kellett sehova elmenni, hisz saját telkükön lehetett kiásni azt. A keletkezett gödröt törmelékkel, szeméttel, és kacatokkal töltötték fel. Két téglaégető is működött rendszeresen. Az egyik a grófé a gyári lapon", a másik pedig Szurkosszer végén Brüll Imre postamesteré. Ez utóbbi a lakosság részére égetett, míg a másik elsősorban saját szükségletére, de feleslegét szintén értékesítette. Az 1930-as évek elején megszüntették az uradalom téglaégetőjének működését. Tetőfaanyagot az uradalmi, vagy hercegi — esetleg a közbirtokossági — erdőkből tudtak beszerezni. Ezt közösen vágták fel hatalmas fűrészekkel. A rönkök feldolgozása hetekig eltartott. Deszka, vagy palló fűrészeléséhez négy ember kellett. A hatalmas, láncokkal lerögzített fákat úgy metszették fel, hogy egy ember felül, három pedig alul húzta a fűrészt. Akinek volt pénze, könnyen hozzájutott a fához, de a szegény? Önmagáért beszél az Eszterházy hercegnek írt novai levél: „Főméltóságú Herceg Űr Kegyelmes Uram! Aliul írott a legmélyebb alázatos kérelemmel járulok a Fő Méltóságú Herceg kegyes színe elé, hogy részemre 10 köbméter aszonc fenyőt épületfának valót, ha nemis ajándék címen, de kedvezményes ár mellett a szilvágyi erdő részben kegyesen kiutalni Méltóztassék. Alázatos kérelmemnek indokai a következők, én egy teljesen vagyontalan egyén vagyok, nincs egy hant földem, nincs lakásom, nős vagyok 4 családom van. Egy kis szerény lakóházat akarnék építteni amihez is pénz nélkül állok. A felsorolt szegény helyzetemet az ide mellékelt községi bizonyítvány tanúsítja. Legalázatosabb kérelmem megújításával marattam a legalázatosabb szolgája a Fő Méltóságú Herceg Úrnak Bakos János." 29 Kishaszonbérleti földeket két helyen adott ki az uradalom. Olga-major és Farkaslyuk szántóit kaphatták meg a községi parasztok. (A néphagyomány szerint Farkaslyukban farkasok tanyáztak. Állítólag a befagyott Murán jöttek át. Lőtt is egyet Becze Ferenc nagyapja. 39 ) A bérleti díj 1 q—1 q 30 kg búza volt holdanként, vagy ennyi búza értéke. Gyenge minőségű területek ezek, de kinek más nem jutott, kénytelen volt itt bérelni. A gazdaságok számát és nagyságát 1924 és 25 között a következő táblázat tükrözi: A gazcl. nagysága Gazd. száma Összterület Szántó kat. hold kat. hold 1 160 92 67 1,1—2 145 221 166 2,1—3 80 203 162 3,1—5 63 253 193 5,1—10 70 493 386 10,1—19,15 45 595 486 20 —50 3 74 48 50,1—99,15 — — — 28 PFFN 29 Uo. :! " Becze Ferenc Nova
