Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Nova felé visz az út

A Pap-erdő adósság, megmaradt az erdő. 1935-től bőséges hasznot is hajtott. A fa méterét 13 pengőért adták el. A termelés főleg ágfáért történt.

10 Az egyház birtokai faluközelben feküdtek, de minőségileg elég gyengék, s nehezen művelhetők voltak domboldali fekvésük miatt. (Egy kedves epizódot ma is sokszor elmesélnek az öregek Hajszányi esperessel és béresével kapcsolatban. Szántott a béres, tehenei nehezen tudták dombnak fölfelé húzni az ekét. Egyszer aztán végleg elakadtak. Szólítgatta szép szóval béresük, mivel gazdája mellettük állt: — Na Samu, na Szamos! De a jószágok csak nem hallgattak a jó szóra. — Szólítsd úgy őket, ahogy máskor szoktad! — próbálkozott tanácsot adni az esperes úr. Szót fogad a béres, rávág a tehenekre: — Ne, a gazdád úristenit! — s mindjárt megindultak a jószágok!

11 1945-ben a plébánia birtokából 33 hold szántót és egy hold rétet vettek igénybe. Ezt a Megyei Földbirtokrendező Tanács jóvá is hagyta. A novaiak azonban többet kívántak. Ez ellen fellebbezett az egyház. A KFB az egyháztól elvett földből 80 házhelyet osztott ki. A plébániának 15 hold szántót 2,5 hold rétet és 10 hold legelőt hagytak meg. Indokolásul azt hozták fel, hogy az egyház a meghagyott földeket úgyis kishaszonbérletben művelteti meg. A megyei tanács a kiosztást semmisnek minősítette. A tanács határozatát pedig a parasztok tartották sérelmesnek, mert ,.az egész földbirtokreformot felborította, úgy, hogy mindenki kételkedve műveli a neki kiosztott földet, ami a jövő termést illeti bajok támadnak, a falunak égetően szükséges a terület, különösen a ház10 Farkas Sándor kanonok (Nova) közlése alapján. "Rajnai Ferenc: Nova.