Vaska Miklós: Paraszti gazdálkodás Nován a két világháború között - Zalai Gyűjtemény 11. (Zalaegerszeg, 1979)

Nova felé visz az út

helyek dolgában" írják a parasztok. Az OFT-hez írt panaszukban elmondják azt is, hogy csereterületet sem tudnak adni az egyháznak, mert így sem sikerült valamennyi igénylőt kielégíteni. „A ... plébánia hivatal a neki meghagyott területből és egyéb járandóságokból ... tehát minden körülmények között tisztességesen fenntarthatja magát. Nem engedhető az, hogy az egyik oldalon a jólét fölösen, míg a másik oldalon a legnagyobb fokú nincstelenség legyen".

12 A vitának az lett a vége, hogy 15 kat.-hold szántó megmaradt egyházi tulajdonban. 1950-ben ezt is leadta a plébános a helyi termelőszövetkezetnek. Jelenleg néhány sor szőlő csak az egyház tulajdona, hogy legyen hol misebort termelni. A község többi területe a lakosság birtokát képezte. A leírtakból következik, hogy ilyen birtokviszonyok mellett nehéz volt a vagyonszerzés. Adás-vétel csak a parasztság között folyt, az egyház és az uradalom földet nem adott el. Hű képet rajzolt a valóságról Csizmazia György jegyző amikor ezt írta: „A kisgazdák földjei a falu mellett feküsznek egymáshoz közeli öt-hat dűlőben elszórva. Földjükhöz szeretettel ragaszkodnak, ezért adás-vétel ritkán fordul elő.. ,".

13 Az uradalmi birtokot meghatározott számú cselédség művelte a tulajdonos irányítása mellett. Számuk nem változott, közöttük aránylag ritka volt a cserélődés. A nehéz gazdasági viszonyok idején biztos kenyeret jelentett a mostoha cselédsors. Aki némi földecskével rendelkezett, inkább kínlódott, vagy summásnak szegődött el más megyébe aratni, fát termelni, de a cselédek életét mégsem választotta. Az első kísérletek a helyzet megváltoztatására 1919-ben történtek. „... Gál János és Hoffman (Megjegyzés: mindketten a később megalakult direktórium vezető tagjai voltak.) több ízben hangoztatták, hogy nem nekünk való ez a társadalom, le kell ezt rombolni és helyette egy másikat építeni. Minek a pap, nagybirtok, az a sok úr, gróf báró, herceg az a sok uraság... Gál János azt is hirdette, hogy nincs többé megántulajdon. . ,"

14 Gál János nemcsak beszélt a változás szükségességéről, hanem cselekedtetett is. Az 1919. április 3-án megjelent földbirtok szocializálási rendeletnek megfelelően a grófi földeket szocializálták, az egyházéval együtt. Budapesten a hadügyi vitában tett felszólalásában utalt e tényre, amikor a következőket mondotta: „... ott van a papunk. Ö nálunk március április hónapokban eladott 100 000 korona ára fát arról a birtokról, mely már szocializálva lett.. ."

15 Batthyány Zsigmond több ezer holdja is „szocialista gazdaság" lett. Vezetését egy Mérei nevezetű gazdatiszt vette át. Földeket nem osztották szét, a cselédek maradtak, s gondozták az állatokat annyi kommencióért, amennyit előzően kaptak.

16 Változás csak a részes aratás bérezésénél történt. A Tanácsköztársaság megalakulása előtt a 11. kereszt részért lehetett aratást vállalni. A direktórium minden nyolcadik keresztet engedélyezte munkabér fejében. A Tanácsköztársaság megdöntése után a régi állapot lépett újból életbe.

17 Közös gazdaság létrehozásáról, vagy 12 Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében 76 old. 13 Cs. Gy. N. k. m. "Párttörténeti Intézet Archívum, Budapest, 1919. B 739 627 f. 15 Uo. lü

Luttár Róbert Nova. 17 Ferenc Károly Nova