Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
További dallamok ebben a csoportban: 137., 144., 145., 151., 153., 154., 155., 205.. 208., 252.. 257.. 260., 310.. 312., 313.. 314. sz. dalok. A középen induló, majd oktáv tájáról leereszkedő többmagvú dallamokat a 4. csoportba sorolta Olsvai. (A dallamok eleje kvint — kvart magasságban helyben időzik, vagy alaphangról iindulva ide torkollik). Az ide tartozó dallamok sajátosan déldunántúliak. 6 * Az István- és János-köszöntőkön és párosító rokonukon kívül (129. a., 130., 138.) igen sok változata él a 317. sz. dalnak (Ellopták a papnak. . .", ismertebb szövege: „Elhervadt cédrusifa." 318.). Ide tartozik a 141. és 206. számú; végül ebbe a csoportba tartozik Dél-dunántúlnak legjellemzőbb, számos változatban élő dallamtípusa, az „Erdők, völgyek .. ." és változatai (214., 290., 297.. 298.. 319., 320.. 321.. 322.. 323.). Van ennek egy csak Zalában élő altípusa, amelyben már az első sorvég felugrik az oktávra. A kvint— kvart táján mozgó, sorukat megismétlő, ereszkedő többmagú dallamok tartoznak az ötödik típuscsoportba. 65 Legjellegzetesebb képviselőjük a párosító-szövegű „Piros pünkösdrózsa" (136.), melynek eddigi 27 variánsa került elő Zalában. Ide tartozik a Kodály gyűjtötte 167. sz. dal is. A hatodik csoport egyéb Zalára (Dél-Dunántúlra) jellemző régi dallamokat foglal magába. Ezek részint párosítók (Ez a Kati borsót főzött. .. 142. Cukorborsó szára. . . 146.), részint lakodalmas (Istók bácsi.. . 157.), részint alkalomhoz nem kötött dalok (Rika, rika ... 161., Szépen muzsikálnak ... 171., Nem akar a vezérürü m . .. 293., Tisza partján van egy hajó . .. 294., Juhász András ... 292.). Rendkívül érdekes összefüggéseknek utolsó hírmondói közül való két katonanóta dallama; (Masírozunk észak felé, 176. sz. és öreg baka ha kitölti idejét. 183. sz.). Mindkettő az ötfokúság SZÓ-végű móduszát, ezt az igen .ritka hangsort őrzi, ami rokonnépeink 'körében gazdagon él, de a magyar népzenében jóformán csak Erdélyben és Moldvában található tiszta formában. Két katonadalunk a visszatérő forma keretei között őrzi a SZÓ-pentatóniát. A „Masírozunk" dallam ugyan kibővült hangsúlytalan átmenő hangokkal, de még mást is őriz a régi stílus anyagából: ha I., II.. és IV. sorának záróhangját eggyel följebb képzeljük, ráismerünk egyfajta „Páva-egymagúság"-ra. Az „öreg baka" dallama pedig két rendszerben teljesen tiszta SZÓ-pentatóniában szólal meg (a III. sor közepén vált vissza az alsó rendszerbe; itt f a DÓ, középen pedig c" a DÓ). A „Masírozunk" dallama kifejezetten déldunántúli, csak a baranyai Ormáinyságból van változata; az „öreg baká"-é katona, summás- és szerelmi szövegekkel másfelé is el van terjedve. Az e kötetben 'közölt régi daloknak tehát kb. kétharmada sajátosan nyugat- vagy déldunántúli dallamtípus; a többi dallam pedig más vidékén is meglévő típusnak helyi változata. Ezekben vagy a szöveg, vagy valami egyéb zenei jellegzetesség (pl.: dunántúli magas tercinto ráció) figyelmeztet a zalai környezetre. Az új stílusú dalokban viszonylag kevés a kimondott tájjelleg, ezekben olykor-olykor egy-egy helyi szöveg- vagy dallamfordulat tér el az országos alakoktól. E kevés 'közé tartozik — a második csoportba (Pávo-egymagú visz64 Olsvai: S.népzene 419-420. oldal. 65 Uo. 421. oldal.
