Vajda József: Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal - Zalai Gyűjtemény 10. (Zalaegerszeg, 1978)
Zala megye népzenéje
Az „lmolácsi, babolácsi" (158.) dallama szintén több változatban ismert. A 162. sz. dallam az előbbitől eltérő, tiszta 'kvintváltó dallam. Hasonlóképpen dél-dunántúli a „Fekete föld termi a jó búzát" (311.), melyet Nován is lejegyeztem. Ugyancsak a „páva-magos" dallamok közé tartozik a 276. sz. dal is. A „páva-magú" dallamok csoportjának egyik szélső állomása a Dél-Dunántúlra igen jellemző ,,Gulásbojtár"-dallamtípus (a „Nád Jancsi"-félék közvetlen rokona). Sokféle változatban él a zalai nép ajkán. E gyűjteményben is tíz variánsa szerepel különféle szövegekkel (131., 132, 209., 210., 296., 297., 299., 312., 315., 316.). Az első típuscsoportba tartozik még a „Kis-kanász" dallamtípusa (300.) és a 139., 148., 203. és 245. sz. dal is. A második típuscsoportba tartoznak a visszatérő szerkezetű, új stílusú „Pávaegymagú" dallamok. 61 Ide tartozik a ,,Kata"-refrénű dal (230., 231.), továbbá a 176. és 301. számú, és ide tartozónak érzem a „Subri Józsi az erdőben" c. dallamot is, amelynek 3. sora majdnem teljesen azonos a „Röpülj páva"-dallam második sorával (L S M R / M D L, D. 328.). A harmadik típuscsoportba egymagúakkal rokontípusú egyéb ereszkedő dallamok tartoznak. 62 Közülük legjelentősebb a Nyugat-Dunántúlon tömörülő, sok altípusra oszló „Megfogtam egy szúnyogot — Még azt mondják, nem illik" dallama. E tekintetben Zala inkább Vassal, Győr-Sopron megyével rokon, nem Somogy—Tolna—Baranyával. A dallam ötféle főformábn jelentkezik, mindegyik számos változatban él. „Nagy" formája 16 ütemű, négysoros, kanásztáncokkal rokontípusú forma, ezen belül „Magas" és „Mély" altípusa van. Magasra példa a Kodály-feldolgozta Vas megyei „Még azt mondják", a Gönczi-gyűjtötte zalai változat és jelen gyűjtemény 144. száma. Általában igen sok párosító szövegű változata él Nyugat-Dunántúlon (MNT. IV. 671—687.). Zalában gyakran éneklik erre a ./Két nővér" balladáját is (252.). A „Mély-nagy" formára példa a Bartók-gyűjtésből közismertté vált „Megfogtam egy szúnyogot". A dallam két „Kis"-formája összesen nyolc ütemből áll, ez is négysoros. Ennek is van ereszkedő formája (a 89. sz. gyermekdal-füzér ezzel kezdődik), amely dallamban közeli rokona a „Két szál pünkösdrózsának" és van mélyenmozgó formája (95., 96. sz. dalfüzér „Lányok ülnek" kezdetű része). A mély-nagy és mély-kicsi formának is számos párosító szövegű változata él Nyugat-Dunántúlon (MNT. IV. 689—707.). ötödik formája, amikor egysornyi (négy 2/4 ütemnyi) töredéke gyermekdal-füzérbe épül be (75. sz. „Arra ment az íródeák..." és „Erezselyem, petrezselyem" kezdetű sorai). A töredékformák és a gyermekjáték-füzérekbe beépült kis-formák szövege vagy szabályos gyermekjáték, vagy lehet párosító-töredék is. A mély-kicsi forma és a két nagyforma második fele egyrészt a „Páva-magú" kvintváltó magas-kanászdallam rokona, másrészt finn rokondallamai vannak, illetve egyfajta finnugor beszéddallamot mintáz meg. 63 61 Olsvai: S. népzene 417. oldal. 62 U. o. 418. oldal. 63 A téma bővebb kifejtése: Szomjas-Schiffert György: A finnugor zene vitája c. művében. Budapest. 1976., illetve Olsvai Imre megjelenés előtt álló tanulmányában. (Kodály egyik „galántai" dallama) a Bónis Ferenc szerkesztésében készülő Magyar Zenetudománysorozat sajtó alatt lévő kötetében.
