Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

IV. ELEMI NÉPOKTATÁS

48,26 százalékkal. Veszprémben 66,28 százalék, Vasban 69,99 százalék, Somogyban 60,37 százalék volt az arány.

6 Az iskolába járás jelentős felekezeti és nemzetiségi differenciálódást is mutatott. 1869-ben a tankötelesek és iskolábajárók aránya Zala megyében felekezet- és nemzetiség szerint a következő volt:

7 Vallás szerint Vallás Tanköteles Iskolába járó %-ban Római katolikus 54 317 25 389 46,60 Görög katolikus 1 — — Görögkeleti 7 5 70,00 Református 1 610 864 53,66 Evangélikus 989 649 65,52 Izraelita 1 966 1485 77,91 Megyei összes 58 830 28 392 48,26 Nemzetiség szerint Nemzetiség Tanköteles Iskolábaj áró %-ban Magyar 43 108 22 857 53,02 Német 807 471 58,36 Vend (szlovén) 2 334 1 099 47,08 Horvát 12 477 3 961 31,39 Szerb 4 4 100,00 Megyei összes 58 830 28 392 48,26 A legrosszabb á helyzet tehát a horvátok lakta Muraközben volt. Meg kell jegyezni még azt is, hogy a ténylegesen iskolábaj árok közül is 15 116 tanuló, az iskolábaj árok 53,24 százaléka csak télen járt iskolába.

8 Az iskolábajárók aránya a későbbi években a következőképp alakult:

9 Év Tankötelesek Iskolábaj árok %-ban Országos arány % 1870 60 000 30 700 51,16 52,20 1871 62 000 33 969 54,35 56,62 1875 45 911 35 121 76,50 70,17 1879 51 496 38 821 74,70 77,21 •Uo. 7 Uo. 189. 1. 8 Uo. 380. 1. 9 VKM-Jelentés. 1870/71. 30—31. 1. VKM-Jelentés. 1875/6. 315. 1. VKM-Jelentés. 1879/80. 196. 1.