Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
Látható tehát, hogy a törvény bevezetését követő ugrásszerű fejlődés 1875től lelassult, az iskolábajárók aránya 1879,'80-ban ismét az országos átlag alá süllyedt, a 66 megye közötti rangsorban Zala a 44. helyet foglalta el. A szomszédos Vasban ugyanekkor már 90,1 százalékos volt az iskolábajárás. 10 Egyébként ekkor már 13 megyében eljutottak a 90 százalék fölé, az országosan első Torna megyében 96,6 százalékos volt a beiskolázás, a legutolsó Máramaros megye volt 34,6 százalékkal, 11 összegezve: 1868 és 1880 között az iskolábajárók aránya tehát 26 százalékkal emelkedett, ami azért elfogadhatónak értékelhető, hiszen az országos arány 27,36 százalék volt, de a szomszéd megyék ennél is jobb eredményt értek el a beiskolázásban. Veszprémben 29, Vasban 33, Somogyban 27 százalékos volt az emelkedés. 12 Meglehetősen sok volt az iskolábajárók mulasztása is, ami 1879,80-ban 593 285 félnapi hiányzást jelentett. 13 Különösen aggasztó volt a helyzet a horvátok lakta Muraközben. 1882-ben a muraközi iskolák vizsgálatára kirendelt bizottság jelentése szerint a muraszentmártoni római katolikus iskolának az anyaegyházzal és a filiákkal együtt 370 tankötelese volt, akik közül csak 131 járt iskolába. Stridó körzetében még ennél is rosszabb a helyzet, hiszen itt a 795 tankötelesből 170 járt iskolába. 1 ' 1 A tankötelezettség végrehajtását hátráltatta az is, hogy 1881-ben 5 iskolában (felekezeti) tanítóhiány miatt nem volt oktatás. 15 A megye tanfelügyelője — Krób Pál — az 1881/82-es tanévről készített jelentésében ezért kiemelten foglalkozott a tankötelezettség végrehajtásával. Az előbbrelépés feltételeként az iskolahálózat fejlesztését jelölte meg. Javaslatot tett a tanítóhiány megszüntetésére is. 16 Az 1881/82-es tanévben mutatkozott némi javulás az iskolábajárást illetően (80,62%), de 1883/84-ben ismét 80 százalék alá esett (78,79%). így az új tanügyi vezetésnek — dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelőnek — is elsősorban ezekkel a gondokkal kellett foglalkozni. Nem csökkent a mulasztás sem, hiszen az 1883/84-es tanévben a 27 850 iskolábajáró tanuló 811 269 félnapot hiányzott, ami egy tanulóra vetítve 29 félnapi mulasztást jelentett. 17 Az iskolahálózat fejlesztése mellett az új tanügyi vezetés figyelembe vette a körzetesítés-, a „csatZafcozás"-ban rejlő lehetőségeket is. „... Legodaadóbb gondjaim tárgyát képezi, hogy helyesebb csatlakozásokkal mielőbb Zala megye összes községei az iskolázás jótéteményében részesülhessenek ..." — írta a tanfelügyelő az 1885/86-os tanévről készített jelentésében. 18 Sorra látogatta a problémás iskolákat. Így 1885. december 9-től 1886. január 12-ig a nagykanizsai járás vegyesajkú iskoláit és felhívta a közigazgatási 10 VKM-Jelentés. 1879/80. 192. 1. 11 Uo. 12 Uo. 189., 178, 190. és 196. 1. 13 Uo. 144. 1. 14 Zalamegye. I. évf. 21. sz. 1882. nov. 19. 2. 1. i: > VKM-Jelentés. 1880/81. 8. 1. 10 Zalamegye. II. évf. 12. sz. 1883. márc. 25. 2. 1. 17 Zalamegye. IV. évf. 9. sz. 1885. márc. 1. 1. 1. 18 Zalamegye. VI. évf. 9. sz. 1887. febr. 27. 4. 1.
