Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
(16,20 %). 3 A községi iskolák aránya 1907/8-ban Vasban 5,21 %, Veszprémben 3.94 %, Somogyban 6,48 %. Nem jobb a helyzet a többi déldunántúli megyében sem, Baranyában 6,86 %, Tolnában 9,58 %/' Az országos arány 8,23 százalék volt. 5 A községesítés mellett jelentősen kiszélesedett az állami iskolák hálózata is. Ennek kiépítéséhez a lehetőséget az 1868-as népoktatási törvény adta. 1875-ig országosan már 268 állami elemi iskolát állítottak íöl.Zala megyében, a megyei vezetés már a törvény bevezetésekor nagy érdeklődést tanúsított az állami iskoláztatás iránt. Ennek eredményeként 1873-ban. országosan az elsők között épült fel az egyedutai (ma: Letenye), a gánicsai és a zrínyifalvi (korábban: Kursanec) állami elemi népiskola. 6 1875-ben ismét sor került állami elemi iskolák átadására Zalában. Ekkor épült fel a bagladi, és a pórszombati, majd 1876-ban a csabrendeki, hodosáni és a szentadorjáni iskola. 7 1879/80-ban a megye már 10 állami iskolával rendelkezett. 8 Az állami iskolák állításának üteme továbbra sem csökkent. Az 1883/84-es tanfelügyelői jelentés 14, az 1885/86-ról szóló pedig 18 állami elemi iskolát említ. 9 Az állami iskoláztatás fejlődésében az első, nagy megtorpanás 1890-ben következett be. 1890. és 1894. között az állami iskolák száma országosan is csak 83-al emlékedért. 10 1894-től a milleneumi előkészületek jegyében történt csak jelentősebb előbbrelépés. Az 1893/94. tanévi, az országgyűlés elé terjesztett miniszteri jelentés erről a következőképp szól: „...A képviselőház 1893. évi marczius hó 20-án tartott ülésén a következő határozati javaslatot fogadta el: Tekintettel arra, hogy Magyarországnak az óvodákban kezdődő és a legfelsőbb tanintézetekben végződő közoktatása még nagyon fejletlen; mutassa ki a közoktatási miniszter: hány óvodára, népiskolára és tanintézetre volna szükség, hogy az a mai kívánalmaknak megfeleljen. Továbbá mutassa ki, mennyi idő alatt, mily arányban és mennyi költséggel lehetne azt életbe léptetni s az 1894-iki költségvetéssel egyetemben terjessze be a tervet a képviselőháznak. . . Az előterjesztés alapján a képviselőház a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével határozatot hozott 500 állami népiskola felállításáról. 12 Az állami népoktatás gyorsabb ütemű fejlesztését az 1895-ben miniszterré kinevezett Wlassics Gyula is szorgalmazta, aki 1000 új állami elemi népiskolát kívánt felállítani. 13 :í VKM—Jelentés 1879,80. 190. 1. ENE. III. köt. 453., 442., és 439., 1. ''ENE. I. köt. 130. III. köt. 380. 1. 5 ENE. I. köt. 267. 1, ''Halász Ferenc: 17. 1. 7 U. o. 8 VKM—Jelentés 1879/80. 190. 1. :i Zalamegye. IV. évf. 9. sz. 1885. márc. 1. 1. 1. Zalamegye. VI. évf. 9. sz. 1887. febr. 27. 3. 1. ,0 Köte Sándor: 26. 1. 11 ENE. I. köt. 89. 1. 1-Köte Sándor: 26. 1. |:! ENE. III. köt. 450. 1.
