Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)
IV. ELEMI NÉPOKTATÁS
Az új állami iskolák elhelyezésénél, ha álcázottan is, de érvényre jutottak a nacionalista törekvések is. Ezt az álcázást szolgálta az úgynevezett „párhuzamosság elve". Erről Wlassics 1898-ban a következőket mondta: „...a tervbe vett 1000 új iskola elhelyezésénél elsősorban figyelemmel leszek azon községekre, amelyekben a magyar elem kissebbségben van, s ezek számára nincs a községben magyar tannyelvű jó népiskola; azután azon községekre, amelyekben a más nyelvűekkel szemben a magyar elem van többségben és ezen magyar többségnek nincs jó népiskolája .. ," 14 Az országhoz hasonlóan Zalában is komoly államosítási mozgalom bontakozott ki. Az indítékot jól jelzi a Keszthelyi Hírlap cikkírója, miszerint alapvetően két súlyos ok készteti a megyét az állami iskoláztatás kiterjesztésére. Az egyik, a magyar nyelv megtanítása, a másik pedig a községek szegénysége. 15 Nem elhanyagolható motívum a megyei sajtónak a katolikus iskolákról szóló kritikája sem. A Zala cikkírója 1900. június 10-én „A falusi r. kath. népiskolák bajai-"t ismertetve szögezi le, hogy az egyetlen lehetséges út az államosítás, mert ,, .. . a falusi r. kath. népiskoláknak nincs gazdájuk. Az egyházmegyei főhatóságok, melyeknek —• mondjuk — kezdeményezésére az ily intézetek az illető községi lakosság áldozatkészsége mellett felállíttattak, jórészt sem anyagi, de még erkölcsi tekintetben sem törődnek semmivel, mi az ily intézetek gyarapodását vonná maga után és az előbbre haladott igényeket volna hivatva kielégíteni... ," 16 Az államosítás, az új állami iskolák felállítása elsősorban a Muraközre irányult. Indoklásként játszott szerepet a magyarosítás és az aggasztó iskoláztatási problémák. Ennek eredményeként a megye állami iskoláinak több, mint 50 százaléka a nemzetiségi területeken létesült. 1908-ig az államosításokkal és az iskolaépítésekkel a megye állami elemi iskoláinak száma 52-re emelkedett (az iskolák 12,03 %-a). 17 Ez az arány országosan és a szomszéd megyékben a következőképp alakult: 18 összes iskola áll. el. isk. sz. az össz. isk. %-ában Magyarország 16 457 2 336 14,10 Vas 518 44 8,49 Veszprém 304 6 1,97 Somogy 432 19 4,39 Különösen érdekes a városokban az a törekvés, hogy elemi iskoláikat államosítsák. Ennek eredményeként 1896-ban a városok közül elsőként, meglehetősen kedvező feltételekkel került sor a zalaegerszegi iskolák államosítására. 19 1900. január 6-án Nagykanizsa is ünnepélyes keretek között átadta iskoláit, az ünnepélyes átadásra Wlassics minisztert is meghívták, de nem jött 14 Köte Sándor: 26. 1. 15 Keszthelyi Hírlap. XXIII. évf. 32. sz. 1900. aug. 12. 1. 1. 10 Zala. XXVII. évf. 47. sz. 1900. jun. 14. 1. 1. 17 ENE. III. köt. 453. 1. 18 ENE. I. köt. 93. 1. 439., 442, 206. 1. 13 Halász Ferenc: 243. 1.
