Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

VII. MEGYEI TANÜGYI SAJTÓ ÉS PEDAGÓGIAI IRODALOMI

4. Az iskolaszékek Az iskolaszékek megalakítása ugyancsak a társadalmasítást szolgálta. A népoktatási törvény 116. §-a szerint: „...Mindennemű községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll. A község hatóságát az általa választott iskolai szék által gyakorolja. . .", a 117. § szerint pedig: ,,. . . E végből minden községben legalább 9 tagból álló iskolai szék alakíttatik. . . . "

l Zala megyében az iskolaszékek megalakulására 1869—70-ben került sor. Az elsők között, még 1869-ben alakult iskolaszékek: Nyavalád, Bak. Balatonfüred, Tüskeszentgyörgy. Légrád, Perlak, Homokkomárom, Rédics (római katolikus), Csáktornya, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely, Szent Mária, Becsehely. Tördemic, Rigyác, Fűzvölgy, Németszentmiklós, Kiskomárom községi iskolaszékek.

2 1869. szeptember 25-én Zalaegerszegen a községi iskolaszék a tanfelügyelő, Bója Gergely elnöklete alatt alakult és tették le hivatali esküjüket a város ískoszékének tagjai.

3 Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint a legkorábban. 1869. május 9-én, az alsólendvai római katolikus iskolaszék alakult meg/' Az alakulás a községek túlnyomó többségében viszonylag könnyen, gyorsan ment. Kivételként csak néhány község említhető. Galambokon a község református elöljárósága azért tett panaszt a tanfelügyelőnél, mert a református iskolaszéki tagok, néhány katolikus taggal egyetértésben az iskolák községesítése mellett szavaztak, a többi katolikus iskolaszéki tag pedig ez ellen. Alsódomborún, az iskolaszék megalakítására tett kísérlet többször is meghiúsult, amiben döntő szerepe volt a tanítóval és a plébánossal is szemben álló községi jegyzőnek.

5 Az iskolaszékek nagy többsége igyekezett a népoktatási törvény megvalósítását segíteni. Tevékenységük különösen a törvény bevezetését követő időszakban nagyon pizitívnak értékelhető. Az első években a legjelentősebb az iskolák községesítéséért kibontakozó mozgalom volt. Sok község élt az 1868. évi XXXVIII. tc. 25. §-ában biztosított lehetőséggel. Az 1868,

;

69-es hivatalos statisztika szerint még a megye valamennyi népiskolája felekezeti volt. 187l-re viszont már 39-re emelkedett a községi tanintézetek száma.

6 A községi iskolák arányának növekedése különösen 1875-ig rendkívül intenzív volt, utána a folyamat teljesen lelassult, sőt szinte le is állt. Jól jelzik ezt a következő adatok:

7 ^es. évi XXXVIII. tc. 116. és 117. §. 2 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1869. :i

ZSK. VIII. évf. 38. sz. 1869. szept. 25. 2. 1. ''Uo. 5 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1869. (i VKM-Jelentés 1870/71. 56. 1. 7

Uo. VKM-Jelentés 1872. 4. 1. VKM-Jelentés 1875/6. 278. 1. ENE. 453. 1.