Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

VII. MEGYEI TANÜGYI SAJTÓ ÉS PEDAGÓGIAI IRODALOMI

Községi i. Felekezeti 339 25 315 53 236 73 293 317 69 70 432 Természetesen a községesítési törekvésekkel párhuzamosan jelentkezett — különösen a katolikus — felekezeti ellenhatás is. Ennek eredményeként több község a községesítés után néhány évvel ismét felekezetivé nyilvánította iskoláját. Sárhida és Mihály fa például még 1870-ben visszacsinálta a községesítést.

8 Perlakon a községesítés mellett agitáló tanítót az ismételt felekezetivé történő átminősítés után el is bocsátották. Indoklás: „...Miután Perlak m. város képviselősége 1872. évi szeptember 22-én tartott ülésén bizonyos okoknál fogva a perlaki iskolát közösnek nyilvánította volna, az erről felvett jegyzőkönyvben azon kívánságának adott kifejezést, hogy gyermekeink a magyar hazánk iránti szeretetben és a katolika vallás szellemében fognak neveltetni. Miután pedig ön (a tanító. K. I.) a képviselőség kívánságának és leginkább ami a váltást illeti eleget nem csak nem tett, hanem vallástalan nyilatkozataival e város lakosságának botrányt okozott, a tanuló ifjúság lelki szellemét pedig egyenesen rontotta, ezen körülmény és a város lakosságának hangos követelése arra indította e város elöljáróságát és képviselőtestületét, miszerint f. év augusztus 31-én tartott képviselői ülésén iskolájának előbb hitfelekezeti jellegét visszaállítván, ennek következtében önt altanítói állásából felmenteni és elbocsátani határozta. Miről önt ezennel hivatalosan értesítem. Kelt Perlakon, szept. 4-én, 1873. Hajdinyák György sk. bíró. . . . "

9 Homokkomáromban 1874-ben dúlt ádáz harc az iskoláért. Sállius Menyhért ferences barát a templom szószékéről támadta vasárnaponként a községi iskolát. Elsősorban azért, mert a szentek képei helyett „.. . kígyók, békák, krokodilok, vad oroszlánok és kegyetlen viperák (természetrajzi faliképek, melyeket a VKM küldött az iskolához. — K. I.) díszítették az iskola falait, ezért ő a hittan órára egy évben egyszer sem megy. . . ."

I0 Az iskolák közös jellegének kimondásában természetesen a városok jártak az élen. Keszthelyen 1869. október 21-én, az iskolaszék alakuló ülésén, melyet Bója Gergely tanfelügyelő nyitott meg, a következőkkel indokolták az iskolák községivé nyilvánítását: „...Városunk hitfelekezeti egyrészt az anyagi és szellemi erők összesítésének hathatósabb működéséről meggyőződve, másrészt a testvériesülést már a gyermekek közt meghonosítani akarván, iskoláinkat községinek kimondották . . ." Az iskolaszékbe 12 katolikus, 3 izraelita és 2 református tagot választottak.

11 A városi iskolaszékek figyelme az elemi iskolákon túl kiterjedt a polgári iskolákra, sőt az óvodai nevelésre is. A törvény bevezetését követő években az iskolaszékek nagyon sokat tettek a tárgyi feltételek javításáért. Sok épület került felújításra. 1870-ben például 27, 8 ZmL. Tanfelügyelőségi iratok. Nagyiktató. 1870. 9 Néptanoda. VII. évf. 1. sz. 1873. okt. 11. 5. 1. 10 Néptanoda. VII. évf. 33. sz. 1874. máj. 30. 225. 1. 11 NL. III. évf. 3. sz. 1870. jan. 20. 43. 1