Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ

10. Minő előmenetelt tesznek a' gyermekek a' tanulásban? megtörténnek e' rendesen a' nyilvános próba tételek? 's kiknek jelenlétében? adatnak e' a gyermekeknek jutalmak? Kapnak e' elme, 's erkölcsi előmenetelekről bizonyitványokat ? 12. El vannak e' látva szükséges Oskola Könyvekkel? 13. Mik az oskolai Tanuló 's Olvasó Könyvek? 14. Tellyesitik e' a Szülék természeti kötelességüket gyermekeiknek elegendő ideig Oskolába járatását? 15. Minő akadályok, vagy előitéletek gátolják a' Nép nevelésének sikeresebb elő haladását? ;

s a' gyermekek Oskolai oktatását? Észre vételek."

3 Ugyanezen ülésén a választmány tagjai felosztották maguk között a megyebeli iskolákat, sőt egyes járásokban működő választmányi tagok egyetegyet az egész járásban működők tevékenységének összefogásával is megbíztak. A választmány járásbeli elnökei a következők lettek: a tapolcai járásban Puttheány József, a szántóiban Hertelendy Károly, a kapornakiban Deák Ferenc, az egerszegiben Laky Károly, a lövőiben Bertalan Pál, a muraköziben pedig Csesznák József.

4 Felhívták az érdekelt egyházmegyei vezetőket is, hogy a választmány tevékenységét segítsék, a vizsgálathoz bocsássák rendelkezésre a plébánosokat is. A vizsgálatokat a választmányi tagok egy része már 1837-ben el is kezdte, több választmányi tag jelentését az 1837. decemberi ülésen ismertette is. Az adminisztráció segítése érdekében a megye a vizsgálati kérdéseket magában foglaló táblázatokat nyomatott. Ennek ellenére a kezdeti nekibuzdulás után, néhány tag még 1840-ben sem végezte el a felmérést. A megye 1840. november 9-i közgyűlésén Séllyey Elek kérte a közgyűlést, hogy választmányi tagi tisztségéből Gábelits Ferencet, Tomasits Jánost, Inkey Imrét és Bezerédy Miklóst mentse fel és a választmányba helyettük delegálja Csesznák Jánost, Svastits Károlyt, Halápi (Halasi) Ignácot és Kerkápoly Sándort.

5 A megyei levéltárban a választmány iratai között csak az alsóbagodi, boncodföldi, pákai és a tárnoki körzetek kimutatásai találhatók meg. Mindebből és a korabeli egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján rekonstruálható a megye népoktatásügye, melyet az előzőekben már ismertettünk. E helyzeten a választmány alig-alig tudott változtatni, bár őszintén és nyíltan feltárta az alapvető problémákat. Az előbbrelépés legfontosabb és legközelebbi feladatának a népiskolai hálózat bővítését és korszerűsítését, valamint a tanítás színvonalának emelését, képzett tanítók beállítását jelölték meg. Annak ellenére, hogy a megye népoktatásügye a választmány minden erőfeszítése ellenére sem fejlődött látványosan, a választmány tevékenysége mégsem mondható teljesen eredménytelennek. A tevékenység különösen két terü:í u. o. '' ZmL. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1837. szept. 25. 2296. sz. ZmL. Közgyűlési iratok, 1837. 164. sz.