Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ

Páka iskolájáról a következőket írják: „.. . A tanulók rendesen felosztva nintsenek, magyar nyelven taníttatik az írás, olvasás, hit tudomány 's csekély számvetés. . ,"

36 A tankönyvekkel való ellátás sem volt megoldott annak ellenére, hogy a II. Ratio Educationis a falusi és a mezővárosi elemi iskolák számára már előírta a katekizmust, egy alphabeticont (ÁBC-s könyv), szépírási táblát, egy olvasókönyvet természettudományi, gazdasági, polgári kötelességekről szóló olvasmányokkal, a végén latin olvasási szemelvénnyel.

37 E tankönyvekkel viszont a tanulók egyáltalán nem rendelkeztek. Az iskolai könyvtár (nevelői könyvtár) is tulajdonképpen csak ABC-s könyvből, katekizmusból és a bibliából állt.

38 A tanítás eredményességére vonatkozóan is található már néhány észrevétel, feljegyzés. így például Nemesvitán a 25—30 iskolásból a legtöbb példásan tudta a katekizmust, de csak 8 tudott jól olvasni, 10 silabizált. 5 ismerte a betűket, egy „cum fructu" déclinait, egy pedig konjugált.

39 A szorgalmi idő csaknem annyiféle ahány iskola van. Kisgörbőn november 1-től május l-ig tartott a tanév/'

0 Vászolyon viszont csak télen jártak az iskolába.

41 A tanítók legfőbb kötelessége a tanítás mellett most is a kántori teendők ellátása volt. A Projectum Budense elrendelte ugyan a tanítói és a jegyző hivatal különválasztását, ez azonban a gyakorlatban nem valósult meg. A II. Ratio Educationis figyelembe véve a kikalakult gyakorlatot, kompromisszumot alkalmazott azzal, hogy kimondta, hogy a tanító kántor lehet, de jegyző csak akkor, ha a tanítónak segédje van és a falu külön jegyzőt nem tud tartani.

42 A tanítók jövedelme most sem volt fix. Összetevői ugyanazok, mint a 18. században. Bagódban 1837-ben „.. .A Mesternek esztendei fizetése 25 v. Ft. tíz mérő búza 20 mérő rozs, a temetésért egynehány garas, ez valóban nagyon tsekély. . ,"

43 Pénzre átszámítva csak kevés tanító fizetése érte el, illetve közelítette meg a 300 forintot. Kanizsán 344. Tapolcán 347 forint volt a tanító fizetése, a megye többi tanítója jóval ez alatt maradt.

44 Gutorföldén például csak 20 v.. Ft-ra becsülték a tanító fizetését. Igaz, ő helybéli birtokos (kisnemes) lévén, elsősorban a gazdálkodásból élt.

45 Nagyon sok tanító a tanítói fizetésből csak nagyon szűkösen tudott megélni, ezért szinte állandóak a panaszok. Gelsén a tanító például azért panaszkodott, mert a gabonajárandóságát a lakosok a legszemetesebb gabonából fizették.

46 Kapor36 ZmL. Közgyűlési iratok 1837. 164. sz. 37 Hermann Egyed: 412. 1. 38 ZmL. Közgyűlési iratok. 1837. 164. sz. 39 Hermann Egyed: 412. 1. 40 U. o. 414. 1. 41 Meszlényi Antal: I. m.: 133. 1. 42 Hermann Egyed: 409. 1. 43 ZmL. Közgyűlési iratok. 1837. 164. sz. Ví Hermann Egyed: 407. 1. 45 ZmL. Közgyűlési iratok. 1837. 164. sz. 46 VPL. Conscr. Prov. Par. F. X. 1848. Gelse