Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig - Zalai Gyűjtemény 9. (Zalaegerszeg, 1978)

II. AZ I. RATIO EDUCATIONISTÓL AZ

nakon pedig arról, hogy a fél évre járó 15 krajcár tandíjat nem tudja beszedni a szülőktől.

47 Ahol segédtanító is volt, ott a tanítónak a neki megállapított fizetésből kellett a segédtanítót is eltartani. így érthető, hogy a segédtanítók fizetése különösen nyomorúságos volt. A csekély tanítói fizetések miatt több tanító egyéb kenyérkereső foglalkozást is űzött a tanítás mellett. A kanizsa-környéki filiákban, hogy jobban éljenek többen egyben kocsmásorosok is voltak, mások pedig lakodalmakban zenéltek, a vizitálok szerint cimbalmozással egészítették ki a jövedelmüket. A népoktatásügy helyzete a városokban ekkor természetesen már valamivel jobb, de probléma itt is akadt bőven. Jól szemlélteti ezt Nagykanizsa elemi oktatásügyének 19. század eleji képe. Annak ellenére, hogy a város már 1731ben elhatározta az új iskola megépítését, az iskola telkét csak 1793 novemberében tudták megvenni (addig a mester az Ispotályban lakott és tanított). Az uradalom azonban perelte az iskolatelket, így az építkezés csak 1802-ben kezdődhetett el. Az új nemzeti iskola 1806-ban készült el, hozzá új tanítót is szerződtettek Faics György somogy szentmiklósi (ma: Miklós fa) tanító személyében. Mellette még két segédtanító és Hötzl Leopold német tanító is alkalmazásra került.

48 A nemzeti iskola munkájának megszervezését a győri tankerületi főigazgatói hivatal Jankovics Jánosra, a gimnázium igazgatójára bízta. Az új iskolát azonban nem sikerült birtokba venni, mert az épületben katonákat szállásoltak el, emiatt a tanítás csak 1807-ben kezdődhetett.

49 Egy évi működés után, 1808-ban viszont Kanizsa városi tanácsának azért kellett megintenie Faics Györgyöt, mert Faics mester a nemzeti iskolában ,,. . .az alsó Húzómnak egyik Bolthajtásos Szobájában Lovat és egy Tehenet tart és azt már főrtelmemesen elrondétotta. . ."

50 Ezért aztán a városi, magisztrátus az állatokat a nemzeti iskolából kitiltotta. , „ ;' A kanizsai nenizeti iskolában ekkor már Faics mester mellett újabb tanítók neveivel is találkozunk (Januska Károly és Mutnyánszky János).

51 Nagykanizsán újabb problémát jelentett a város egyre szaporodó zsidó tanköteleseinek oktatása, hiszen elvileg a város vezetése kitiltotta őket a katolikus iskolából. Részben emiatt, részben a tanítók állandó veszekedései miatt egyre szaporodtak a városban a magántanítók. Ennek megakadályozásában a városi vezetés egyet is értett az akkor működő zsidó tanítóval, Mittler Áronnal, aki 1820-ban kérte a várost a zúgtanítók működésének betiltására.

52 1820-ban a város felajánlotta az elemi iskolák átadását a gimnáziumnak. 1821-ben létre is jött a megegyezés és 1823-ban már a város teljes egészében rá is bízta a piarista rendházra az elemi oktatást. 1823. augusztusában az elemi iskolák igazgatója is a gimnázium direktora, Podolay Melchior lett.

53 47 Hermann Egyed: 408. 1. 48 Barbarits: 263—265. 1. 49 U. o. 266. 1. 50 U. o. 51 U. o. 52 U. o. 268. 1. 53 U. o.